Ember és állat – ház, odú és fészek. Csak a forma más, az otthonteremtés ösztönös indítéka megegyezik. Ez az akár banális párhuzam élesebben érzékelhető egy szigeten… (Szanyi Borbála)
E szobrok mindegyike egyfajta spirál, ügyetlen, következetlen emelkedés mentén mozdul vertikális irányba, felfelé. (…)
A hexaéder konvex (tehát nem konkáv, homorú) test, poliéder. 6 oldala, 8 csúcsa, 12 egyenlő hosszú éle van. Minden csúcsából 3 él indul. Érdemes figyelni a számokra. Miután ebben a teremtésben mindennek megvan a maga párja, ellenpárja, kiegészítője, így a szimmetria törvényei szerint: felezővonalai és felezősíkjai mentén tükör és forgásszimmetrikus test. Tökéletes. (…)
Valahányszor zenét hallgatok, formák jelennek meg előttem, és valahányszor szobraimmal foglalkozom, a látvány és a tapintás útján hangokat hallok, zenét hallok magamban. A kettő mintha össze lenne kötve bennem, vagyis minden szobromnak megvan a zenei élménye, és minden zenétől formák születnek bennem. (…)
Ösztönösen kötődöm a Balatonhoz kamaszkorom óta. A domboknak, víznek, fénynek, szélnek, a Balaton-felvidék hegyes-dombos vidékének folyamatosan változó játéka különös örömmel ajándékoz meg, valahányszor rákanyarodok a 77-esre Veszprém után. (…)
Mintha mindenki lelépett volna a városból az utolsó pillanatban, és elfelejtette volna eloltani a villanyt. Pilinszky négysorosa elevenedett meg az üres éjszakákban. (…)
Az üresség érzése a szemlélődés kezdete, melyben nem akarok sem elérni, sem megtartani semmit. Nem tartozom sehova, része vagyok a pillanatnak. Felelős vagyok érte. Számomra ez önvizsgálat, önpusztítás és önformálás, mely folyamatban a szobor időtlenné válik ott, ahol született. (…)
© 2024 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑