Egyik nagyon jellegzetes ismérve a művészetének az anyagismeret, a különféle, reliefépítéshez alkalmas anyagok használata. A márványportól a rozsdás vödörig, a homoktól egészen egy autóroncs ajtajáig sok mindent felhasznált, hihetetlenül érzékeny felületeket hozva létre. (…)
Hajszálselyem. Szőke hajzuhatag. „Holdudvardudva.” A praxis és a plasztik-empíria csak egy alternatíva. Izolált szcenika. Te vagy a membrán. A nő. (…)
Olyan ez a kötet, mint egy paradigmaszintagma. Az emléktudat újraírása. A megtámadhatatlan méltóság, a tartósság, sőt: az örökkévalóság megsejtetésére irányuló reflexiók láncolata. (…)
Ildikó a szavak és a vizualitás (a tények, tapasztalatok és a képiség) összefüggését vizsgálja a kezdetektől fogva, a lehető legelemibb szinten: a megjelenésén. Újrakezdte azt, amit szobrászatnak (művészetnek) nevezünk.
A kamarakiállítás misztikáját az adja, hogy 33 éve jött létre az Árnyékkötők csoportja. A 33 a számmisztikában az egyik mesterszám, jelentése: egyetemes szolgálat. A 33 ugyanakkor vallási erővel is bír, ugyanis a 33. életév a krisztusi kor… (…)
az IDŐREND úgy döntött, hogy nem bomlik fel többé. / visszatér eredeti, ősi formájába. / a múlt, a jelen és a jövő békét kötött egymással: maradnak ősi nyugalomban. / az in medias rest száműzték maguk közül. / a múlt boldog volt, hogy végre újra ő viszi a prímet. / ő lesz a kezdet, az ős, a megalapozó. (…)
A tárlat két központi motívuma két különleges textília, amelyek a bejárattal szemben kaptak helyet. Az anyagok egyszerre beszélnek a múltról és szolgálják az emlékezést, ugyanakkor a jövő felé mutatva, a jelenben hordoznak örök érvényű üzeneteket. (…)
Csodabogár a Mälar-parton. Egy szürke gém. Elvegyülve a ludak között, mintha ő maga is lúd lenne, lúdnak tartaná magát. Másképp hogyan került volna közéjük? És érezné otthon magát… (…)
Miként de szép, az este jött, ment, / esőillat és jázminok, / kószál a magamfajta jöttment, / a Duna foly, én áthidok. / A Duna foly, haz át- meg átjár, / a rakpartlépcsőn enyhe fény: / a rím kedvéért több a vártnál. / Kész költemény a dinnyehéj. (…)
Felházi Ágnes par exellence festő, akinek lételeme az anyaggal való küzdelem. Vannak történetek a képein, de nincs történetmesélés. A narratíva maga a szín és annak jelenléte. (…)
Szemlélete alapvetően geometrikus, konstruktivista, lírai absztrakt, de valójában egyik stílus-kategóriába sem sorolható. Kétségtelen, az építészeti kompozíciók rendje a meghatározó világfelfogásában, és ennek megfelelően képi szemléletében is. (…)
Ma is „nagy” Kristófot megy, a hosszabbak közül választ, azonban nem hegynek, hanem lenek. Duna-Kristófot. Duna, friss, tegnapi hó, füzek, nyárfák. Könnyű a lába, jólesik lépkedni, jól a hideg, a hideg levegő, a hideg napfény. Minden jó. Gurul szinte. Nem zökken, nem csúszik, nem csikorog. (…)
© 2023 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
