A történetek párhuzamosak – a művekben mégis elkülönülnek. A kép az élmény szülőlombikja, a művek teszik őket ilyenné vagy olyanná, apává és fiúvá… Elkülönülővé, különutakat járóvá. (…)
mintha halott lenne / nézem arcát ahogyan alszik / s e látvány víziókat pakol / fejembe regénybe illő / félelmeket előzményestül (…)
Az alkotások nem ikonikus műtárgyakként, hanem emberi állapotok egymás mellé helyezett tereiként vannak jelen. A címek nem lezárnak, hanem irányt adnak. Ez a kurátori megközelítés lehetővé teszi, hogy a látogató ne csak szemlélője legyen a szobroknak, hanem részesévé váljon a művész által teremtett belső tereknek, ahol a magány, a várakozás vagy a bezártság fizikai valósággá válik. (…)
Megtalálják azt a rést, amelyen keresztül a létteljességről és nem a léthiányról tudnak szólni, és arról, hogy a szép, az érték(es) képes áthatolni a rútságon, át tudja törni, ha csak töredékként is, a rút határait, áttűnik a visszatetszőn is. (…)
Úgy beszéltük meg, hogy heti egy nap, ami egyedül a tiéd. Ebből lett még egy, mert kívántalak. Még egy, mert sajnáltalak elhagyni. Pár hét múlva úgyis menekülök, nem bírom az állandóságot. Vagy ha nem én futok el, neked akad sürgős vidéki elintéznivalód, ami néha hónapokra húzódik. (…)
Juhász Ferenc nyers, szürreális világába visz el kollázsaiban minket Barics Sándor. A kollázs-átfestések, a rétegek egyfajta burkot képeznek az egyes művek gondolat-csomagjain, melyet Barics elénk tesz: tessék, fejtsd le a felszínt, áss mélyebbre, ha tudsz. Juss el magadhoz. (…)
Drámai rejtélyek és gyermeki játékosság, nosztalgia és spiritualitás. A sokféle (nemcsak nemes) anyag, képépítő elem ellenére emelkedettség, tisztaság, biztos esztétikai igényesség sugárzik a munkákból. (…)
csak a gyűlölet szabadpolcos. nem kell / még reklámot sem megnézni előtte. / nem kell regisztrálni. megérzi, ha komp / lexusba téved. a prémium hibrid // modellbe, ahol az örökkévalóság / nem ígéret. nincs feleződési ideje / az időnek. totemállata a gifmadár. / mindig újra-újra kezdi. nem pereg le. (…)
Gondoltátok volna, hogy így, együtt, újra, munkákkal, megidézett, régi történetekkel, újragondolt hajszínekkel, régen megkezdett mondatok folytatásaival? 1985. Negyven év. Elszelelt. Ötvenegyen voltatok, akik akkor, először léptek be a Stúdió ajtaján… (…)
Ez az én hivatásom. A mi közös feladatunk. Mozdítani az anyagot és az elmét, hogy a belső fény világot teremtsen. Mi, művészek vagyunk a teremtő akarat bójakarbantartói. (…)
Lele-Húber Edit kívülállóságának szentsége van. Nincs direktsége, hajhászása, látványosságra törekvése. Kevesen merészelnek ilyet megengedni. Csak befelé figyelni. (…)
A Térfigurák című sorozatom darabjai a 2001 és 2004 közötti, a Veszprémi Kortárs Táncfesztivál kísérőprogramjaként született képzőművészeti kiállításra készültek, melyek jellemzően magukon hordozzák ezen kísérletek karakteres jegyeit. (…)
A Képírás szerkesztősége ezúton kíván minden kedves olvasójának és szerzőjének békés karácsonyt és eredményes új évet!
© 2026 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
