Szerző

Szombathy Bálint

Szombathy Bálint: Az ötven éve alakult Bosch+Bosch Csoportról

A Bosch+Bosch Csoport az átértékelés igényével lépett fel, a művészet újfajta társadalmi szerepkörét vizionálta azon túlmenően, hogy tagadta a helyi, vidékies értékrendszert az élet minden területén. Jellegzetes kozmopolita jelenség volt, amely a nemzetközi (ellen)művészet ideáját eszményítette, arra téve kísérletet, hogy megváltoztassa a művészet és a művész múltban rögzült fogalmát. (…)

A Bosch+Bosch Csoport munkáiból

Szombathy Bálint: Képek és képregények

Ha most történetesen a hetvenes évek elején járnánk, fenyvesi Tóth Árpád „képregényei” elé a kísérleti jelző illenék. Több évtized távlatából azonban nem beszélhetünk experimentumról, hiszen f. Tóth opusa egy már előrehaladottabb fejlődési fázisban állomásozó szintetikus művészeti irányzatnak képezi szerves részét. (…)

Szombathy Bálint: A „fenyvesi szűz föld”

f. Tóth életművét tanulmányozva feltűnt számomra, hogy a Balaton partján született és végig ott élt alkotót a tó mint téma szinte nem is foglalkoztatta. (…) Viszont ott volt a föld mint gesztus, a szimbolikus jelentésű anyaföld. (…)

Szombathy Bálint: Daradics Árpád piros korszakáról

A fekete – pontosabban a fekete-fehér – és a piros házasítása az utóbbi évtizedekben Daradics Árpád művészetének messziről felismerhető védjegyévé vált. Picasso kék korszaka a kilencszázas évek első évtizedére esik, Daradics piros korszaka körülbelül száz év elteltével veszi kezdetét, és még nem tudni, meddig terjeszkedik az időben. (…)

Szombathy Bálint: Fotó az elektrográfiában

A Magyar Elektrográfiai Társaság tagságának jelentős része híve a fotóalkalmazásnak. Egyeseknél a fotóalap csak nyomelemekben ismerhető fel, míg mások megőrzik azok ikoni egységességét, kevésbé bontják meg nyelvi szerkezetüket. (…)

Szombathy Bálint: Rejtett kert – Herbert Aniko kiállításáról

Az élő piros fonál pedig az elillanó szerelem, a kert vélt értelme. Ám ha a szerelem elillan, megszűnik a kert eredendő értelme is. A kert tehát lényegében nem más, mint a vágyakozás tárgya a herberti magánmitológiában. Vágyakozás a tökélyre, az örökkévalóra, a belső megtalálásra. (…)

Szombathy Bálint: fenyvesi Tóth Árpád (1950–2014) kollázsai és montázsai

Fenyvesi Tóth Árpád nyitott természete és kísérletező mentalitása minden fenntartást nélkülözve emelte be alkotói gyakorlatába a képi-szöveges összeillesztés szintetikus nyelvezetének eszköztárát. (…)

Szombathy Bálint: Avantgárd Európa peremén – Vajdaság Kortárs Művészeti Múzeumának állandó gyűjteménye tükrében

Vajdaság Kortárs Művészeti Galériáját 1966-ban alapították, státuszát 1996-ban múzeumi szintre emelték. Az intézmény megalakulása óta gyűjti a tartomány legkiemelkedőbb képzőművészeinek alkotásait. Kollekciójának időbeli fesztávja az 1950 és 2012 közötti időszakot öleli fel. (…)

Szombathy Bálint telefotói

Szombathy Bálint: Örök frissesség – drMáriás Béla munkáihoz

drMáriás felépített, kiművelt egy világot. Vagy, ha úgy akarjuk: nem szépítette meg a létező világot, nem púderozott, és nem zománcozott vagy nikkelezett. Költészeti fogalmakkal élve: nem kiesztergályozott szonetteket írt, hanem zabolátlan, szalonképtelen szabadverseket, kánonokat áthágó kakafonikus balladákat, példázatokat. (…)

Szombathy Bálint: A fentről építkező táj – Zsáki István festészetéről

Zsáki festményeit javarészt az elátkozott vajdasági táj fátumának tragikuma vonja be. Piktúrája a tájat súlyos anyagiságában, illetve éteri tulajdonságaiban megragadó festők poétikáinak köztes területén helyezkedik el, vagyis a materiális és a szellemi tulajdonságok jelenlétére egyaránt érzékenyen reagál. (…)

Szombathy Bálint: Városjelek

© 2019 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑