Szekció

Földem V

Földem V

Az összeállítás befejező része.

Rozsos Gábor: …és mindennap

és mindennap megvallani / talán csak magunkban szólva / a felettünk való törvény / igazát – (…)

Oláh János: Elérhetetlen föld

Itt lakom, a barnasisakos dombok oldalában, / mint az ezüstbalta, olyan fehér a házam. // Kint esik az eső, az ágak között / meg-megbotlik, csontjai lehullnak a földre.

Kemsei István: A félszemű kutya

Kutyám, mint az öregedő kutyák általában: / érzelmes kissé. Minden simogatástól meghatódik. / Tekintetében furcsa pátosz van, / ebben az sem zavarja, hogy félszemű. (…)

Bertók László: Ki simogat láncaival?

Milyen erőszak dönti el, / hogy fehér vagyok és magyar, / s játszom a madzag végivel, / amit kezembe ád a faj? (…)

Papp Árpád: Epidaurosz

nagy, néma kagyló / hiába hallgatózol – csak a tücskök (…)

Lotz Béla: Ego

Sarokba szorított elmém / védekezése vagy. / Csak semmi pánik: / még létezem.

Kelemen Lajos: Signum pacis

Úgy érted: a világ finom zene, / kísért mint lelkes ária, titkokból csiszolt intonáció? – // ma inkább csupa robaj, zörög az éggömb (…)

Oláh János: Hajlított láng

Két érintés inog, / mint vízhordó rúd a vállamon. (…)

© 2018 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑