Szekció

Képzőművészet

Lieber Erzsébet: Szövethiba – Kaotikus-e a műalkotás és az azt övező valóság kapcsolata?

A kreativitás egyik alapeleme a kockáztatás, az ismeretlen kimenet lehetőségének, a hibázás rizikójának a felvállalása. Így van ez a tudomány porondján is. „Aki még sosem követett el hibát, valószínűleg még sosem próbált semmi új dolgot.” – állapítja meg Albert Einstein. A hiba gyakran nem csupán a kísérlet velejárója, hanem az eredmény éppen általa születik meg, a hibát mintegy magába olvasztva. (…)

Czakó Zsolt: Hiba? Innét nézve igen, no de…

Nézőpont- és kontextusfüggő, hol és mit gondolunk épp hibának, avagy hiba-e egy folyamatban a véletlen és az általa létrejött eredmény. (…)

Kelle Antal ArtFormer: Szándékos deviancia a kinetikus szobrászatomban

Munkáim geometrikus alapformákból felépülő konstrukciók, kinetikus szobrok, melyek mozgathatók, illetve önmozgók. Hasonlókat a matematikából jól ismerünk, tökéletességüket sokszor unalomig vizsgálgatjuk/vizsgálgattuk. Engem, pontosabban a kíváncsiságomat viszont az érdekli, hogy mi történik, ha a szabályosságukból elveszünk, azaz „elrontunk” valamit. (…)

HAász Ágnes: A hiba mint esély a digitális képzőművészetben – Gondolatok A hiba esztétikája című kiállításról

A köznyelvi, a mindennapokra vonatkoztatott meghatározástól elszakadva, a digitális képzőművészet kontextusában vizsgáljuk, elemezzük, próbáljuk megfogalmazni a hiba jelenségét, felmutatni a műalkotásba épülésének hatás-jellegét. (…)

Ország László: „…kezdetben vala a hiba…”

Isten tökéletességéhez, végtelenségéhez képest az ember tökéletlensége, végessége nem hasonlítható; nem tud a végesnek mércéje lenni a végtelen. A hiba fogalmát tehát úgy is megközelíthetem, mint hiányt, fogyatékosságot a tökéletességhez képest; az ember, mint hibás széria… (…)

Wehner Tibor: Képterepek – Székács Zoltán alkotói világa

Székács Zoltán nem gyönyörködtet, hanem inkább egy válsághelyzetről tudósít, és nincsenek, nem lehetnek bizonyosságai, hiszen leginkább kétségei vannak. Az elmosódó foltok, a tétova ecsetnyomok, az indulatos gesztusok képi-anyagi együttese és a szabályosnak tűnő alakzatok, a határozott, feszes, fegyelmezett formarendre törekvő szándékokat tanúsító képalkotó elemek két végletes, ellentétes pólust jelölnek ki. (…)

Bényi Árpád: Színrímek és dallamok – Potyók Tamás munkáiról

Potyók képei reális irrealitások. Ez egy mesevilág, ahol csilingelnek a színek, és a színtrillákat nem terhelik túlságosan a túlburjánzó kontúrok. (…)

Garami Gréta: A vonal múlhatatlan szabadsága Maracskó Gabriella műveiben

Maracskó Gabriella művészete őrjítően sűrű, szinte kibogozhatatlan csodálatos vonal-kavalkád. Ami a mai, 3 másodperces befogadói türelemmel rendelkező néző számára első látásra letaglózó és szinte megfejthetetlen. (…)

Kölüs Lajos: Kék szemű szurikáták – Veszely Ferenc kiállításáról

Nem életműkiállítást látunk, hanem válogatást az életműből, kimetszéseket az alkotói világból, miközben azt érzem, hogy a művek elrendezése, egymás mellé helyezése az alkotói törekvések koherenciájára mutat rá, és arra, hogy Veszely nemcsak önmagát képes bármikor megkérdőjelezni, hanem a látott és tapasztalt világot is, más kontextusba helyezve. (…)

Abafáy-Deák Csillag: Szürkeállomány – Veszely Ferenc kiállításáról

Szmájli a ravatalon… Feltámadunk? Értjük a csíziót? – futnak át az agyamon a kérdések a képek láttán. Szürkeállományunk izeg-mozog, érteni és megérteni akar valamit a világból, önmagunkból. Gömbformák, molekulák, mintha Kepler vizsgálná a csillagokat, mintha Newton most fedezné fel a… Tovább →

Schneller János: Bánki Ákos Lélekvirágok című kiállításáról

Bánki Ákos festményei nagy méretük ellenére majdnem mindig túllépnek a saját maguk keretein, hiába a négyszögletes képméret, hiába a klasszikus képfelfogás, a lélekvirágok túlnőnek a vásznakon és a kiállítás egész terét akarják betölteni. (…)

Berényi Zsuzsa: Omara – fotóesszé

Vécsi Nagy Zoltán: Identitás és teremtőerő Vinczeffy László művészetében

Vinczeffy festői és szobrászi gyakorlata eltekint szubjektív világunknak, életterünknek, tudatunkban többnyire a hasznossági szempontok szerint besorolható és közösségi konvenciók alapján rendezhető konkrét képi elemeitől, a mindent felfaló globális információs világ hétköznapi jelekké változtatott, reklámalanyokká asszimilált tárgyaitól, élőlényeitől és személyiségeitől, de a könnyedén szavakká, szimbólumokká változtatható, majd a közbeszéd által kisajátítható fogalmi konstrukcióktól is. (…)

Vinczeffy László képei

Vörös Miklós: Starter Sets

Képzeljük el, hogy a népszerű dán építőjáték figurái között megtaláljuk a paparazzók által üldözött, halálos autóbalesetet szenvedett hercegnő figuráját, mellette − stílszerű módon − egy lesifotóssal. Vörös Miklós képzőművész Starter Sets című fotókiállítása drámai erejű eseményeket jelenít meg az ikonikus játék közegében.

© 2019 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑