Szekció

Képzőművészet

Láng Eszter: Rajzolmányok

A Vidéki Szelep második kiadása, azaz a sorozatnak szánt tárlatok második epizódja nyílt meg Miskolcon, a TPG Galériában. Láng Eszter megnyitója.

Kecskés Péter: Imaginális emlékezet

Ez az írás visszatekintés az eddigi életútról. Megpróbáltam benne összefoglalni, hogy mi az, ami relevánsnak mutatkozik immáron évtizedes távolságból, s bár természetesen nem lehetett belesűríteni az összes fontos történést, kiállítást, performance-t, előadást, publikációt, de azért próbáltam kiemelni a jellemző sorsfonatokat, összefüggő folyam/at/okat. (…)

Kovács Gergely: Variációk Kecskés Péter művészetére

Az alábbi szöveg Kecskés Péter művészetének, eddigi képzőművészi életútjának művészettörténeti áttekintését igyekszik elvégezni. Nem önmagában álló dolgozatról, hanem egy hármas egység részéről van szó, kiegészülve Kecskésnek az elmúlt két évtizedet átfogó személyes visszatekintésével, valamint a művésszel folytatott beszélgetés, interjú anyagával. E három szöveget egységben kezeljük. (…)

Kecskés Péter: Uranographia

A Képírás Füzetek 2012-es kötete.

Kovács Gergely: Tomajmonostora P’Artján

„Két dolog tölti el elmémet mindig új s egyre fokozódó csodálattal és hódolattal, minél gyakrabban és hosszabban gondolkodom el róluk: a csillagos ég fölöttem és a morális törvény bennem.” – ezzel a mondattal(1) vezette fel Immanuel Kant A gyakorlati ész kritikája című művéhez írt zárszavát. A „csillagos ég”, pontosabban a horizont, illetve „minden, ami alatta, fölötte, előtte, mögötte és rajta van, vagy úgy látszik, mintha alatta, fölötte, előtte, mögötte és rajta lenne”, alapvetően befolyásolta a P’Art Művésztelep 2017-es tomajmonostorai kivonulásának produktumait. (…)

S. Nagy Katalin: Kharón ladikja

Kharón ladikja – kiállítás az Artézi Galériában. A Genezis című kiállításon, 2017 márciusában, kilenc művész mutatta be munkáit: különböző értelmezését a teremtésnek, születésnek, eredetnek – a kezdeteknek. Akkor tavasz volt, most ősz, lassan evickélünk az év vége felé. A Genezis a zsidó-keresztény hagyományokhoz (Biblia) kötődik, a Kharón ladikja a görög-rómaihoz. Nagyon széles a merítés Homérosztól Ovidiusig, és persze máig, hiszen a mai kultúrában is szerteágazóan benne van ez az ókortól fontos szimbolikus történet. (…)

Pokorny Szilárd: Az ősi harmónia lenyomatai

Gondolatok Magyari Balázs szobrairól, amelyek a K.A.S. Galéria kiállításán voltak láthatóak.

Varga Zsófi: Munkáimról

Munkáim témája általában a város, az épített környezet és a benne bolyongó kis, jelzésszerű figura. Az európai város, amely a történelem során szervesen, rétegről rétegre épült, meghatározza a későbbi korok építőinek, lakóinak gondolkodásmódját, lehetőségeit.

Bátai Sándor: Good night!

Kiss Richárd képregénye a fogyasztás szentélyében, folytatásos sorozatokban elbeszélve, hangutánzó szavak kíséretében.

Gábor Ágnes versei

Szemből a sík s a tér illúziója,
a négyzetes pályákat egyre rója
a fény, vagy jön, és húz egy vonalat,
de sík a sík, a tér meg tér marad. (…)

Mayer Erzsébet: Az átalakulóban lévő állandóság – Fülöp Zoltán képeiről

Fülöp Zoltán civilben mérnök ember, így nem áll távol tőle a megfontolt konstrukció és az aprólékosan, fegyelmezetten kivitelezett téma. Egyszerre ismeri és érti a vonalzók szigorát, a szabályos mértani testek egyértelműségét. A mérnöki világban a „mű” és a valóságba átültetett, lemásolt változata fedésben vannak. Az alkotó számára ezzel ellentétben átléphetők a vonalzók diktálta határok, miáltal beléphet a művészetek teremtette világába, ahol a személyes élmény, a megélt tapasztalás és a világhoz való érzelmi viszony is jelen van a műben. (…)

Láng Eszter: 56-ról szabadon

Ha festőként színekkel akarnám érzékeltetni a szabadságot, akkor a szín világos lenne, például fehér, ahogy Picasso is fehér galambként fogalmazta meg a békét – és miért ne lehetne a béke és a szabadság „testvérfogalom”. Ebben a kontextusban a sötét szín jelenthetné a szabadság ellentétét, a rabságot, az elnyomást. Ám a dolog nem ilyen egyszerű. (…)

HAász Ágnes: A MET 56-os kiállításáról

A kiállítást az 56-os forradalom 60. évfordulójának tiszteletére immár második alkalommal rendezte meg a Magyar Elektrográfiai Társaság. A tárlaton a társaság tagjainak (43 fő) és három meghívott művészének digitális munkái láthatók. (…)

Prokai Gábor: Torok Sándor emlékkiállítása elé

Torok Sándornak (1936–2006) kitüntetett kapcsolata volt Karcag városával, amelyet elsősorban a Körmendi Lajossal való barátsága alapozott meg, ha leszámítjuk azt a tényt, hogy az ezerhétszázas évek végén, a redemptio idején vándorolt el családja a kunok földjéről a vajdasági Moravicára. Életében is, de halála után is volt már kiállítása Karcagon, legutóbb 2013-ban, a múzeumban. (…)

Klencsár Gábor: Kisvárosi féregjáratok (személyes kozmológia)

Visszatérő álmomból 1995 októberében egy kisbusz sofőrje ébresztett valahol a Himalájában, 4000 méterrel a tengerszint felett. Sötétedett már, és a gépjármű megsüllyedt egy vízátfolyásban. Reménytelen volt a továbbutazás. Hátunkra vettük csomagjainkat, aztán egy zseblámpa fényénél elindultunk a tibeti éjszakába. (…)

© 2017 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑