Szekció

Képzőművészet

Abafáy-Deák Csillag: Csillagközi migránsok

A csillagjelenségek és a művészek által hozzájuk kapcsolódó színek és formák látványosak, sőt kápráztatóak. Nincs állókép, mindegyikben ott a mozgás, a változás ígérete. (…) A Magyar Elektrográfiai Társaság Geminidák – Adventi csillaghullás című kiállításának megnyitója.

Kalmár János: Intervallum

Az üresség érzése a szemlélődés kezdete, melyben nem akarok sem elérni, sem megtartani semmit. Nem tartozom sehova, része vagyok a pillanatnak. Felelős vagyok érte. Számomra ez önvizsgálat, önpusztítás és önformálás, mely folyamatban a szobor időtlenné válik ott, ahol született. (…)

Uszkay Tekla: Lélek-lenyomatok – előszó Mayer Éva katalógusához

Mayert alapvetően foglalkoztatja az ember önazonosítása, amely tükrözi érzékenységét saját egyéni korlátainak megértésére, ledöntésére és elősegíti a közösségben való helyzetének meghatározását. Munkásságának jól követhető építkező folyamata van, melyben az identitás mint a szükségszerű önmeghatározás és a társadalmi, közösségi erő fő motívuma kap helyet. (…)

Virág Ágnes: Az intervallumról hétköznapian, elmélyülve, tudományosan és beleérezve

Kalmár János az intervallumot olyan fogalmak mentén képzeli el, mint az újraértékelés, hitelesség, hit, időtlenség, vagyis a lélek ébrentartása. Átgondolt, elmélyült intervallum-értelmezésben a lelki utat szorosan összekapcsolja a megértéssel, amit a szobor készítésének a folyamatával azonosít.

Fábián Zoltán: A kozmosz dala

Fábián László – hadd legyek kissé személyes – APA –, úgy nyúl a betűkhöz, lévén olyan író, költő, irodalmár, aki mindig is fogékony volt a képzőművészetre, hogy esztétikummal ruházza föl a „kacsacsőrt” a „kukacot” a „zárójelet”, teremtve ezzel valami új értelmezésű, összetett pszeudo-iniciálét. (…)

Kemény Zoltán: Élni hagyni az anyagot

A véletlen, a talált tárgyak gyűjtögetése, sokszor hosszú hónapokra való elraktározása. A várakozás. A várakozás arra, hogy egy szem, egy kéz segítse őket egymásra találni. Hogy mű legyen belőlük, hogy életre keljenek. – Gondolatok T. Horváth Éva művészetéről, Otthon lenni című kiállítása kapcsán.

Kovács Gergely: Gondolatok Orosz Lajos művészetéről

Orosz Lajost az absztrakció művészei közé kell sorolnunk. Ez teljességgel egyértelmű, akkor is, ha művein, s főleg korábbi művein az absztrakció helyenként némi figurativitással ötvöződik. Továbbá akkor is, ha művészete vonatkozásában bizonyos szempontból szerencsésebbnek tűnik az „absztrakt” helyett az „informel” szó használata. (…)

Borbély Károly: A formák, a síkok

Lipcsey György a sík és a tér, a tárgyi világ problémakörét szakrális közegbe emelte. Az anyag formálódása új és új alakzatba rendezi a síkokat, felületi minőségeket. (…)

Láng Eszter: Rajzolmányok

A Vidéki Szelep második kiadása, azaz a sorozatnak szánt tárlatok második epizódja nyílt meg Miskolcon, a TPG Galériában. Láng Eszter megnyitója.

Kecskés Péter: Imaginális emlékezet

Ez az írás visszatekintés az eddigi életútról. Megpróbáltam benne összefoglalni, hogy mi az, ami relevánsnak mutatkozik immáron évtizedes távolságból, s bár természetesen nem lehetett belesűríteni az összes fontos történést, kiállítást, performance-t, előadást, publikációt, de azért próbáltam kiemelni a jellemző sorsfonatokat, összefüggő folyam/at/okat. (…)

Kovács Gergely: Variációk Kecskés Péter művészetére

Az alábbi szöveg Kecskés Péter művészetének, eddigi képzőművészi életútjának művészettörténeti áttekintését igyekszik elvégezni. Nem önmagában álló dolgozatról, hanem egy hármas egység részéről van szó, kiegészülve Kecskésnek az elmúlt két évtizedet átfogó személyes visszatekintésével, valamint a művésszel folytatott beszélgetés, interjú anyagával. E három szöveget egységben kezeljük. (…)

Kecskés Péter: Uranographia

A Képírás Füzetek 2012-es kötete.

Kovács Gergely: Tomajmonostora P’Artján

„Két dolog tölti el elmémet mindig új s egyre fokozódó csodálattal és hódolattal, minél gyakrabban és hosszabban gondolkodom el róluk: a csillagos ég fölöttem és a morális törvény bennem.” – ezzel a mondattal(1) vezette fel Immanuel Kant A gyakorlati ész kritikája című művéhez írt zárszavát. A „csillagos ég”, pontosabban a horizont, illetve „minden, ami alatta, fölötte, előtte, mögötte és rajta van, vagy úgy látszik, mintha alatta, fölötte, előtte, mögötte és rajta lenne”, alapvetően befolyásolta a P’Art Művésztelep 2017-es tomajmonostorai kivonulásának produktumait. (…)

S. Nagy Katalin: Kharón ladikja

Kharón ladikja – kiállítás az Artézi Galériában. A Genezis című kiállításon, 2017 márciusában, kilenc művész mutatta be munkáit: különböző értelmezését a teremtésnek, születésnek, eredetnek – a kezdeteknek. Akkor tavasz volt, most ősz, lassan evickélünk az év vége felé. A Genezis a zsidó-keresztény hagyományokhoz (Biblia) kötődik, a Kharón ladikja a görög-rómaihoz. Nagyon széles a merítés Homérosztól Ovidiusig, és persze máig, hiszen a mai kultúrában is szerteágazóan benne van ez az ókortól fontos szimbolikus történet. (…)

Pokorny Szilárd: Az ősi harmónia lenyomatai

Gondolatok Magyari Balázs szobrairól, amelyek a K.A.S. Galéria kiállításán voltak láthatóak.

© 2017 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑