Makláry Kálmán egykori rockzenész, Szép Ernő-díjas festő újra itt van, Budapesten, a Galamb utcában, egyszerre két helyen is „dübörög”: a Hybridart Space (HS) és a Léna és Roselli Galéria (LRG) tereiben. Az önmegismerés vágya hajtja, az igazság kimondása. A zene élteti, a hangközök világa. (…)
Jobbára az érzéseimről és a késztetéseimről szándékozom szólni, hogy mi visz rá arra, hogy újabb és még újabb grafikai lapokon fogalmazzam meg vizuális üzeneteimet, és hogy mi vezeti a kezem és az elmém, amikor a rajzasztalhoz ülök. (…)
Ugyanakkor, ugyanott – ez a címe a Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria és a PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál kortárs illusztrációs kiállításának, amely 2024. november 29-e és 2025. január 11-e között látható a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtárban. (…)
Győrffy munkáin kezdettől fogva megjelenik a holisztikus gondolkodásnak térben és időben kijelölt helye a hitelesség és dekódolhatóság céljából. Ennek elvitathatatlansága okán több munkáján megjelenik ő maga, mintegy magára vonatkoztatva a személyes jelenlét kikerülhetetlenségét, fontosságát és annak vállalását. (…)
A K-terminálban húsz, a városhoz markánsan kötődő – nem egy esetben nagyon is különböző szemléletű, foglalkozású, életvitelű – személyt kérdeztem meg kolozsvári élményeiről, valamint életműve, tevékenysége kolozsvári hátteréről, Kolozsvár alakító, performatív potenciáljáról. (…)
A debreceni Zsinagóga Galéria a Fiatal Művészek (FiMű) sorozata első kiállításaként bemutatta a Kós Károly Művészeti Szakgimnázium diákmunkáit. Az anyag minőségét látva fogalmazódott meg a gondolat, hogy az oktatók, a művésztanárok is bemutatkozzanak itt. (…)
Örkénynél az egyik uralkodó elbeszélésszervezési eljárás a nem természetesnek, a valószerűtlennek vagy különösnek magától értetődőként való feltüntetése, ami szorosan összefügg az Örkény-féle iróniával, műveinek jellegzetes groteszk hatásával. (…)
A film noir romantikus vígjátékok és ugráló musicalszínészek közé tört be. A húszas évek kiszámíthatatlan gazdasági helyzetének kellős közepén született meg, (…)
Az alkotói pályám újabb szakaszát jelenti az árnyék tematika. A felület a linóleum, amire közvetlenül kerül fel a rajz, mely lehet bármi, akár egy vonalstruktúra, vagy érdekes, különös felület. (…)
Az Árnyékkötők szó 1989 januárja előtt tudomásom szerint nem létezett. Névként született meg, egy megalakulni vágyó művészcsoport neveként. Nem egy meglévő készletből választottuk tehát, hanem megteremtettük. Az Árnyékkötők a teremtés, az alkotás szava. (…)
A technológia és a nyelv metaforáinak metszéspontján egyensúlyozva igyekszem a képszerkesztő program funkcióinak szisztematikus leképezésére és a közmondások szemantikai elemeinek összehangolására. (…)
A felvételek létrehozásában a pszichoanalízis módszeréhez hasonlóan én is saját álmaimat és a szabad asszociáció módszerét használtam: mint egy kisgyerek, aki azonnal kimondja, amit gondol, lejegyzetelve rögzíti azokat, legyenek ezek bármennyire sötétek vagy ijesztőek. (…)
Az árnyékaink utat is mutathatnak, de el is tűnhetnek, mint a pillanatok. Kapcsolódnak és függetlenek. Az árnyék rajzol. Vagy rajz. (…)
A betont alapanyagként használó művészek komoly szegmensét jelentik a hazai kortárs szobrászatnak. Mindeddig csoportos tárlat nem foglalkozott a terület feldolgozásával és bemutatásával, ezért az Újraalkotott kő hiánypótló kiállítása a szobrászati életnek. (…)
Erdős Attila új kötetében fordított identitáskeresést láthatunk, melynek során a felaprózódó én tapasztalatai hol egyes szám első személyben, hol egy univerzális szubjektum hangján szólalnak meg. (…)
© 2025 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
