Category Esszé

Barabás László: A sóvidéki táj és népi kultúra vonzásában, II. rész

Vidékünk sóval ízesített neve értelmiségiektől való, az egyszerű emberek nemigen ismerték, használták. Annál inkább azt, hogy a bányaközeliek, a parajdiak és a sófalviak afféle „sónyalók”, székely humorba oltva. A nép körében megszokottabb volt a másik táji megnevezés, a Szikonyország. (…)

Barabás László: A sóvidéki táj és népi kultúra vonzásában, I. rész

Sóvidéki határkerülésünkhöz a parajdi Rapsóné vára úrnőjének, mondabeli tündérasszonyának segítségét kérem. Legtöbb idevaló felnőtt, gyermek kedvelt története és tankönyvek, gyűjtemények révén széles körben ismert monda, hogy Rapsóné utat építtetett az ördöggel, hogy a tordai vagy kolozsvári templomba járhasson, majd a fizetéskor jól rászedte a pokolbéli fajzatot. (…)

Fazakas Réka: Metafizikai kapcsolódások – Koroknai Zsolt installációjáról

A festményreprodukciók különböző világokat szimbolizálnak, kétféle történetet mesélnek el, túlmutatva a közöttük feszülő összefonódásokon, amelyek felfedezéséhez szükség van a szuperpozíció elméletére, mely a részecskék kevert állapotáról beszél addig, ameddig valaki be nem avatkozik a folyamatokba. (…)

Novotny Tihamér: Otthoni sár – „Kiss Kukurica” üzen a csallóközi Aranykertből (2.0)

Nincs kétségem afelől, hogy M. Kiss Márta akkor bizonyít a legerőteljesebben, amikor fest, és csak fest, mert festményein keresztül a legnemesebb értelemben vett autonóm művészet csúcsait ostromolja. Ideje hát kissé alaposabban megvizsgálnunk identitásfestészetének sajátosságait. (…)

Novotny Tihamér: Biblia és kép(faragás) – Hadik Gyula művészetéről

Hadik Gyula bibliás témái sohasem keresettek, erőszakoltak, kényszeredettek, sokkal inkább egy örökölt közgondolkodás természetes, bár egyénített, senki máséval össze nem keverhető megnyilvánulásai. (…)

Hemrik László: Más a Férfi, más a Nő

Hol implicit, hol explicit módon lesz jelen a nő, a nemiség, a férfi és a nő viszonyrendszere, és ez így van rendjén a Helikon tetején dolgozó, múzsákkal megtámogatott férfi művészektől elvárhatóan. (…)

HAász Ágnes: Gépi fordulat – Lisányi Endre kiállításáról

A feldolgozás és az átalakítás során, bár többször kézzel is beavatkozott, elsősorban számítógépet és modern nyomdatechnikát használt, ahogy majdnem minden elektrográfiát készítő művész, viszont ezúttal többször a mesterséges intelligenciát is bevonta az alakításba. (…)

Sinkó István: Ritmusok és bálványok

Az Artézi csoport tagjainak tárlata a kortárs gondolatok és technikák változatos tablója. Az egyes művészek önálló, autonóm alkotók, mégis összeköti őket a filozófia, a szellemi mélységek iránti elköteleződés és a nagy emberi gondolatok kifejezésének vágya. (…)

S. Nagy Katalin: A napba néző és a vízbe néző – Egry József művészetéről

A fény nála nem a tárgyak megvilágítása, hanem önállóan létező entitás, vonalak és foltok rendszere. Egyrészt az egyszerű, tiszta anyag, anyagiság, másrészt a fény általi metamorfózisok. (…)

Abafáy-Deák Csillag – Kölüs Lajos: Tóth Menyhért világáról, egy új kötet apropóján

Sümegi György dokumentumkötete hiteles képet ad Tóth Menyhért művészete egészéről, fontos összetevőiről. Elsőként térképezi fel Tóth Menyhért életművét, méghozzá rendhagyó formában: a hagyatékban maradt, közel százötven, családjával, pálya- és kortársaival váltott levelén, illetve velük vagy a művésszel készített interjúkon keresztül.

Horváth Erzsébet: Árnyék és információ

Sokféle árnyékot figyelek meg, különböző megvilágítási módokkal kísérletezem, az ide kapcsolható munkáimhoz elsősorban mégis egyszerű, hétköznapi tárgyak vetett árnyékai szolgálnak. (…)

Hizsnyik Dénes: Dargay Lajos luminoszkópja

A készülék belsejében fémlemezek, elektromotorok és világítás produkálta az absztrakt mozgó fényjátékot. (…)

Ruzsa Dénes: Fény(művészet) az űrművészetben

Az űrmédiumok által a fény és a tér határai kitágultak, a csillagászat által inspirált alkotások születtek; a fény és a fényművészet szerves részét képezi az űrművészetnek. (…)

Bordos László Zsolt: Gondolatok a művészetről

De miért is alkotunk? Az alkotás önreflexió, ismeretszerzéssel jár. Milyen ismeretszerzésről van szó? Mit akarunk megtudni? Az egzisztenciális kérdésekre keressük a válaszokat: azaz hogy mi az Élet? Hogyan lehetséges ez a komplex csoda, amit megtapasztalunk? (…)

Csáji Attila: Fénykalligráfiák – Gyenes Zsolt munkáiról

Munkáiban ellentétpárok – a mozgás és az időtlenség, a váratlan rögtönzések, zaklatottság és organikus rend, tudatos reduktivitás és bonyolult látványszövet – harmonizálnak egy különös, keleti filozófiákat is idéző, már-már metafizikus térben. (…)

« Older posts

© 2024 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑