A Könyvtárfal paradoxonja, hogy az egyediséget nem szünteti meg ugyan, de a több könyv látványa felülírja az egyedi létet, más perspektívába helyezi őket, a közösségi létbe. A közös időt, a határtalanságot, az ismétlés erejét hangsúlyozza. (…)
Csaba Iván, a figyelő, cselekvő, gondolkodó, kísérletező, ellentmondó kőbaltás ember, aki nem térben és időben jelent meg, hanem egy maga alkotta dimenzióban, s aki eszközét mindig az itt és most alkalmazható technikáiban találta meg, vagy hozta létre. (…)
Uzsák dobozai nemcsak vizuális élményt nyújtanak, hanem a valóság és az álom határvonalán helyezkednek el, mint saját félálmaink. (…)
Yu Miyashita Berlinben élő japán származású zeneszerző 2020-ban kért meg, hogy egyik zeneművére (hangkollázsára) készítsek videót. Miyashita a zajzene felől jön és építi fel sajátos hangzásvilágát. (…)
Ha mindent egy lapra szeretnénk feltenni, ahhoz két dolog kell: lap, és feltennivaló. Itt vannak például a mesék. Lehetne Ezópus (de az nagyon tömör); lehetne Andersen (de az talán túl személyes és túl biedermeier); lehetne Benedek Elek (mondjuk, az tényleg lehetne), de legyen inkább Grimm. (…)
Az IRWIN nem tör pálcát az avantgárd felett, hanem ütközteti a különböző szellemi és történeti rétegeket, amiből egy önálló művészeti diskurzus bontakozik ki. Az IRWIN nagyon finoman hangolja a különböző művészeti idézeteket, és gyakran monumentális installációkat hoz létre. (…)
Ebben a tanulmányban három műtárgycsoportomról írok, amelyek az első művészeti korszakomhoz, a vari.art-hoz kapcsolódnak. Kíváncsisággal próbáltam belebújni a nagy mesterek gondolataiba, művészeti motivációikba, mert szerettem volna érezni/megfejteni az általuk kifejlesztett/használt formarendszereket. (…)
A technológia bonyolultságát és a gyártott anyagokban rejlő esztétikumot ötvözi a művészet kifejező, rekontextualizáló erejével. A remix során a már meglévő, korábban más funkciót betöltő elemeket művészetté integrálja – új, koherens narratívát alkotva párbeszédet teremt a régi és az új között. (…)
Munkáimban, kiállításaimon kiemelt szerepet kap a modellfüggő valóság fogalmi köre, komplex performatív folyamatok installációs rendszerei, ahol főleg a remix, az „újrakevert” idővetületek szakrális megjelenítései képezik témakörömet, természettudományos analógiák illeszkedésében, valamint képzőművészeti közegben implikálom zene és tánc társművészeti áthatásait. (…)
A pár hónapja a Promenad című darabodból írt parafrázis, az Att gå mot ljuset (Séta a fény felé) végül személyes sírfelirattá vált. Nem így terveztem… (…)
A művészettörténet számos példát kínál, amiken keresztül teljesebb képet kaphatunk a parafrázis fogalmáról. Cikkemben hármat választottam ki ezek közül. Három olyan parafrázist, amik egymástól egyértelműen különböző alkotói attitűdöt rajzolnak ki. (…)
A jelen cikkben a rajzok és fényképek kombinációjával elkészített illusztrációk kapcsán igyekszünk rámutatni a fotográfiák megváltozott státuszára az ifjúsági és gyermekirodalomban, amihez Pap Kata 0–2 éveseknek készült képeskönyveit tekintjük át. (…)
Az élet élhetőségéhez szükségünk van az álmokra, amik a valóság sötét hézagait töltik ki, a közös szálakra, melyek összekötnek minket, és általuk nem állunk többé csupaszon az űr közepén. (…)
Kling József, róla írok, a Kling Józsiról, mert így hívták közeli és távolabbi ismerősei is. Magam közelebbről akkor ismerkedtem meg vele, amikor feleségével megalapították galériájukat. (…)
A XX. századra és században egyre erőteljesebben vált a művész valóságává a külső (természeti és környezeti) és belső (lelki) valóság mellett a művészet inherens világa is. Ennek a tendenciának a görbéje a dadaizmusban, szürrealizmusban, kubizmusban ívelt felfelé, majd a posztmodernben, illetve a digitális művészet virtuális közegében szökött talán a legmeredekebben a magasba. (…)
© 2025 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
