Szekció

Vers

Kelebi Kiss István versei

sorsom színes / palettákra száradt / kőnek szárnyat festek / követ a madárnak // aranyló lazúrra / sötét pöttyöt ejtek / camera obscurát / bezárt képzeletnek (…)

Nyirán Ferenc versei

Azt mondta: lelke van / a fának. Meg a folyónak / is. Csak benned nem látott / semmit, ami megérinthette / volna. Valójában hazudott. (…)

Turczi István: Látom

Felnőttél. / Megkötve szívben, csontozatban, / földi műveletekre készen. / Már fáj a bőröd alatti vándorlás. / Tagadásokon bukdácsolsz át, / idegen mondatok hullanak eléd.

Vidéki Bianka: Örökimádás

– Cssss, tudod, itt nem lehet hangoskodni. Olyan, mint a könyvtár. / – Hol vannak a könyvek, nagyi? / – Itt nem olvasunk. / – Akkor mit csinálunk? / – Befelé beszélünk. (…)

Halmosi Sándor: Milonga Dor

Amikor még kissrác voltam, folyton szerelmes voltam. / Azoktól a testre feszülő egyenruháktól az iskolában / meg lehetett veszni. Ezt csak az érti, aki megélte, / meg Fellini mester. / A dupla diktatúra és az élet féltése végképp feltüzelt, / de több volt ez, mint fiatalság, ellenállás és buja életösztön. / Azok a lányok tényleg gyönyörűek voltak! (…)

Vidéki Bianka: Nehéz nap ON

megint reggel, / megint hónaljszag a villamoson // észrevétlenül, / ahogy a felszállás előtt beszívott utolsó slukk füstje szétterül, / kitöltöm a rendelkezésemre álló teret (…)

Parill Orsolya: Az ötvenes évek kultúrpolitikája egy váratlanul felbukkant Egry-levél „vízi” tükrében

Takáts Gyula személyes irodalmi hagyatékát rendezgetve naponta érnek – olykor nem kis megrendüléssel járó – meglepetések. A közelmúltban is ez történt. Ugyanis egy Egry-levélre bukkantam – méghozzá egy eddig kiadatlan Egry-levélre, amelyben keserűen-furcsán nyugtázza a Takáts Gyulával közösen tervezett és szerkesztett Vízitükör kötetük elutasításának hírét. (…)

Turbuly Lilla versei

Játszom, megint, de most az egyszer tétre, / játszom veled, ahogy te mondanád, igen, / a máv-menetrend dönti el, ha vége, / tizenhat háromig még felhívhatsz, szívem. (…)

Bíró József versei

esőverte fűszálak köz’ t / – ( ameddig ellát ) – / köröskörül / véres vattacsomók // mozdulatlan tótükrön / gyúlnak apró tüzek (…)

Géczi János: Titánia

Olykor annyi is elég, / ha tovább lehet szőni a szerelem szőttesét, / amelyet az éjjel ligetében / Történet Úr leterít, reám vágyakozik, / hogy egyszer felöltöztet, / máskor levetkőztet a mondataival. (…)

Hegedűs Ágota: profánmetán

melletted verset ír egy nő, egy óra alatt hatot, előbb címet ad, utána / bávatag, megdőlő tekintettel, / magabiztosan, tollal, határidőnaplóba, nem javít (…)

Hegedűs Ágota: meg az enyém

a tökéletesség mértani követelmény, ha kézzel rajzolok, készüljek fel. / kézzel rajzolok, lötyögve, vajpuha üléseken utazom délre, / előveszem a fekete szemceruzám. persze megcsúszik.

Gaál-Nyeste Katalin: Zsibbadás

elmentél az ajtó tárva van / nem jön be úgysem senki / kerülnek engem mindenki fél / elkapja tőlem / nem ragályos / te vagy egyedül aki azt mondod / valami idehajtott hozzám (…)

Jász Attila: Utólagos temetés

el akartam temetni magamban valahogy / ezt a felzaklató történetet / lezárni mert (…)

Áfra János versei

Beetted magad a testbe, / megszorongattad zsigereit / e méhbe zuhant indulatnak, / megzavartad, pedig nőttön-nőtt, / megerősödött és dolgozott (…)

© 2018 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑