Szekció

Vers

Kulcsár Ferenc: Fájdalmas voltam, körbegondolt s tömör

Kezdetben volt a / mesebeli bicska, / pengéje, mint az / Isten szeme, nyitva: // vak embert formált, / köztünk fel-le járjon, / s angyalt is vésett, / égből alászálljon – Lipcsey György-dalok (részlet) (…)

Soóky László versei

A szerelmes bohóc asszonya / combja közt térdel / ott dúdolja Gilgames énekét: / halandó a halhatatlanságról. (…)

Tönköl József versei

kinek a szekerét őrzöm, lőcsöt, saroglyát, kereket, / kimenjek-e oda, fagyott káposztákhoz, lepkékhez, / hordoz engem a Szedres ló, kinek a szecskavágója kiált, / milyen pajtából, milyen pókhálós porba süllyed a kése? (…)

Vass Tibor versei

Baglyok,
piros baglyok,
nyelvileg helytelen
szállásaik lesznek otthonunk. (…)

Halmosi Sándor versei

okos a telefon, okos az óra,
a tévé is túl okos, meg a kocsi ablaknyitója,
okos karkötő, okos szemüveg,
okos az otthon, csak üres (…)

Géczi János versei

Ugyan, ha egyedül volt, folyton dünnyögött,
de valójában három vagy négy évtized kellett,
hogy megtalálja a saját mondatait,
kavicsként tegye a nyelve alá mindegyiket,
ne maradjon csendben. (…)

Dimény H. Árpád: Levelek a szomszéd szobába

reggelente öt perc
a póznákon ernyedten lógó huzalok
a falu ütőerében és bennem is
lassulva áramlik a vér (…)

Zsubori Ervin: Április-haikuk

Ványai Fehér József versei

Időből kihullt apostol,
Téged a jelen tart fogva,
Az egyetlen lehetséges.
Minden szenvedés megtisztul? (…)

Nagy Zopán versei

Végy egy rész észt.
Adj hozzá gondot.
És még egy részt:
Érzés-abroncsot. (…)

Láng Eszter: „Szüntelen létezés”

A szerző egyszerre van belül és kívül a történésekben: átélője, egyben rögzítője az eseményeknek, érzéseknek. Leírásának, elemzésének tárgyát alapvetően a kétszemélyes kapcsolat és a hétköznapi szituációk képezik, az emberi létezés a boldogság érzékelésében, megélésében merül ki. (…)

Szénási Miklós: Mindenki egy

Úgy járunk-kelünk, akár a kísértetek,
munkába reggel, este haza,
néha vannak jobb napok is, de
a többség mostanában nem túl laza. (…)

Fátyol Zoltán versei

kifejezhetetlen / és taníthatatlan // mint rögök / nemzedékeiben / lassan fakul ki / hanyatló csuklók / prédájaként (…)

Batári Gábor két verse

Itt vagyok, csüngök,
itt lógok, mint szeren,
persze nem ama kábítón, mint
teafilter a tealében
a végtelenek párhuzamosain (…)

Magén István két verse

Vagy, voltál, leszel. Közössé
válnak emlékeink. Fényképek
maradtak apámról, anyámról,
és másokról, akik odafordultak.
És terólad is közelebbről.
Azonos akartam maradni veled. (…)

© 2017 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑