A több kamionnyi kosztümöt és kellékeket repülő szállította Tokióba. A reptéren a magyar bábosokat transzparensekkel, Isten hozta a Magyar Bábszínház Színészeit!, zászlócskákkal és virágokkal fogadták. Háromszori átszállással, tizenöt órai utazás után elcsigázottan megérkezve meghökkentő és megrendítő volt az ováció. (…)
Fehér zománcozott, sötétkék peremű nyeles tésztaszűrőm alig pattogzott csak le az eltelt ötven év alatt. Bonyhádon készült, 16 centiméter átmérőjű, fogy. ára 17,50 Ft. (…)
Viszolygása a gerincműtéttől egyelőre visszatartotta Benedeket attól, hogy panaszával a háziorvoshoz forduljon. Nem kell a dolgokat siettetni, kérés nélkül is csőstül jön a baj. Semmi eget rengető nem történt, egyszerűen csak ment a háromhavi vérnyomáscsökkentőt és a meszet felíratni, amikor is az orvosban mocorogni kezdett a lelkiismeret, beutalót adott a neurológiára, ahol aztán a feledékenységét kezdte firtatni a főorvos, és máris a kezében lapult a labor- és a koponya-MR-beutaló. (…)
Na, már kezdik is az ajtócsapkodást, pedig ha azt a böhöm nagy kaput kiiktatnák, az alvófolyosóról, ahol a feleségüket és a gyerekeiket tartják, könnyebben átsétálhatnának a munka folyosójára, és akkor a családjuk sem fagyoskodna annyit az alvófolyosóban, mert a levegője összekeveredhetne az ittenivel. (…)
Ugyanúgy játszom veled, mint lánykoromban a hódolóimmal. Résnyire kinyitom az ajtót, lekapcsolom a villanyokat, csak a rádióból bömbög a jazz, bebújok az ágyba, alvást tettetve. A kádba fekszem kánikulában, állott vízbe. Kuncogást visszatartva kivárom, hogy megtalálj. (…)
Lecibálja magáról a szürke tréningfelsőt, belegyömöszöli a reklámszatyorba, kiráncigálja a kockás termó ingkabát alját a tréningnadrágból. Melegem van, prüszköli az orrát szívva. Rajtam van a pizsama, ha rosszul leszek, és elvisz a mentő a kórházba, ne legyen arra gondom. Azon az ingpulóver, húzza a szürke felsőruha gallérját felém, azon ez a pufi, már így is sok itt, a napon. Nyugtázom, ja, húsz fok van. (…)
Alkonyatkor zoknit húztak a kezükre és kirohantak a kertbe. Mint vadlovak, négykézláb rohangáltak a lehajló faágak közt a bokrok mögé bebújni. Kineveztek ló-vadásznak, egy száraz faággal kellett őket üldöznöm és lövöldöznöm rájuk. (…)
Bogár kutya ismét hosszú, nyári napközis táborban lebzsel nálam, amíg a gazdája nyelvet tanul külhonban. Fekszik a lábamnál a mogyoró- és kakaószínű csíkos szőnyeg sarkán, hason hangosan horkol. Rónai Egon beszélgetőműsorát nézem a tévében, közben megnyúlt krátereket hímzek. Évek óta ez a kedvenc időtöltésem. (…)
Ildikó, aki még nem tudta, hogy már csak két-három tolófájása van hátra, nem értette, honnan sereglett köré és miért veszi körül ez a sok ember, akik felváltva a faliórára sandítva szurkolnak. Aztán kiderült, hogy a teljes éjszakai ügyeletes személyzet este fogadást kötött a baba érkezésének időpontjára, és a csecsemőgondozó nő percre pontosan megsaccolta a hajnali két óra huszonnégy percet. (…)
© 2025 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑