A Bosch+Bosch Csoport az átértékelés igényével lépett fel, a művészet újfajta társadalmi szerepkörét vizionálta azon túlmenően, hogy tagadta a helyi, vidékies értékrendszert az élet minden területén. Jellegzetes kozmopolita jelenség volt, amely a nemzetközi (ellen)művészet ideáját eszményítette, arra téve kísérletet, hogy megváltoztassa a művészet és a művész múltban rögzült fogalmát. (…)
Ha most történetesen a hetvenes évek elején járnánk, fenyvesi Tóth Árpád „képregényei” elé a kísérleti jelző illenék. Több évtized távlatából azonban nem beszélhetünk experimentumról, hiszen f. Tóth opusa egy már előrehaladottabb fejlődési fázisban állomásozó szintetikus művészeti irányzatnak képezi szerves részét. (…)
f. Tóth életművét tanulmányozva feltűnt számomra, hogy a Balaton partján született és végig ott élt alkotót a tó mint téma szinte nem is foglalkoztatta. (…) Viszont ott volt a föld mint gesztus, a szimbolikus jelentésű anyaföld. (…)
A fekete – pontosabban a fekete-fehér – és a piros házasítása az utóbbi évtizedekben Daradics Árpád művészetének messziről felismerhető védjegyévé vált. Picasso kék korszaka a kilencszázas évek első évtizedére esik, Daradics piros korszaka körülbelül száz év elteltével veszi kezdetét, és még nem tudni, meddig terjeszkedik az időben. (…)
A Magyar Elektrográfiai Társaság tagságának jelentős része híve a fotóalkalmazásnak. Egyeseknél a fotóalap csak nyomelemekben ismerhető fel, míg mások megőrzik azok ikoni egységességét, kevésbé bontják meg nyelvi szerkezetüket. (…)
Az élő piros fonál pedig az elillanó szerelem, a kert vélt értelme. Ám ha a szerelem elillan, megszűnik a kert eredendő értelme is. A kert tehát lényegében nem más, mint a vágyakozás tárgya a herberti magánmitológiában. Vágyakozás a tökélyre, az örökkévalóra, a belső megtalálásra. (…)
Fenyvesi Tóth Árpád nyitott természete és kísérletező mentalitása minden fenntartást nélkülözve emelte be alkotói gyakorlatába a képi-szöveges összeillesztés szintetikus nyelvezetének eszköztárát. (…)
Vajdaság Kortárs Művészeti Galériáját 1966-ban alapították, státuszát 1996-ban múzeumi szintre emelték. Az intézmény megalakulása óta gyűjti a tartomány legkiemelkedőbb képzőművészeinek alkotásait. Kollekciójának időbeli fesztávja az 1950 és 2012 közötti időszakot öleli fel. (…)
drMáriás felépített, kiművelt egy világot. Vagy, ha úgy akarjuk: nem szépítette meg a létező világot, nem púderozott, és nem zománcozott vagy nikkelezett. Költészeti fogalmakkal élve: nem kiesztergályozott szonetteket írt, hanem zabolátlan, szalonképtelen szabadverseket, kánonokat áthágó kakafonikus balladákat, példázatokat. (…)
Zsáki festményeit javarészt az elátkozott vajdasági táj fátumának tragikuma vonja be. Piktúrája a tájat súlyos anyagiságában, illetve éteri tulajdonságaiban megragadó festők poétikáinak köztes területén helyezkedik el, vagyis a materiális és a szellemi tulajdonságok jelenlétére egyaránt érzékenyen reagál. (…)
© 2024 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
