Zoltai Bea: A kép mint menedék

Az öltések és a közben múló idő mélységében is átrendezik az anyagot. Megszámlálhatatlanul sok láthatatlan jelenlévő, tartó-fenntartó öltés hozza létre, támasztja belülről a képtestet. (…)

2026/02/08

Bíró József versei

sarokból sustorgó helyett / zsírral / többnyire feljavítható (…)

2026/02/04

Start: 2026/2

Februári lapszámunk vegyes tematikájú; a borítón Zoltai Bea munkájának részlete.

2026/02/04

Aktuális lapszám

Sticky post

Februári lapszámunk vegyes tematikájú; a címlapon Zoltai Bea munkájának részlete.

2026/02/04

Takács Nándor versei

Ahol a Nadapi utca a főúthoz ér, / transzformátor izzik. A szeszfőzde / udvarán cefre párolog. Nyárfaerdő / zsong a forró levegőben. Árnyékában / a Téglaházi-patak a Bágyom-érbe fut. (…)

2026/01/31

Balázs Sándor: Párhuzamos különutak – Ghyczy György és Ghyczy Csongor művészetéről

A történetek párhuzamosak – a művekben mégis elkülönülnek. A kép az élmény szülőlombikja, a művek teszik őket ilyenné vagy olyanná, apává és fiúvá… Elkülönülővé, különutakat járóvá. (…)

2026/01/27

Varga Árpád versei

mintha halott lenne / nézem arcát ahogyan alszik / s e látvány víziókat pakol / fejembe regénybe illő / félelmeket előzményestül (…)

2026/01/23

Abafáy-Deák Csillag – Kölüs Lajos: A Magdolna Udvar Schaár Erzsébet-kiállításáról

Az alkotások nem ikonikus műtárgyakként, hanem emberi állapotok egymás mellé helyezett tereiként vannak jelen. A címek nem lezárnak, hanem irányt adnak. Ez a kurátori megközelítés lehetővé teszi, hogy a látogató ne csak szemlélője legyen a szobroknak, hanem részesévé váljon a művész által teremtett belső tereknek, ahol a magány, a várakozás vagy a bezártság fizikai valósággá válik. (…)

2026/01/19

Máthé Andrea: Az időtlen és végtelen felé – Krajcsovics Éva és Vojnich Erzsébet kiállításáról

Megtalálják azt a rést, amelyen keresztül a létteljességről és nem a léthiányról tudnak szólni, és arról, hogy a szép, az érték(es) képes áthatolni a rútságon, át tudja törni, ha csak töredékként is, a rút határait, áttűnik a visszatetszőn is. (…)

2026/01/16

Gulisio Tímea: Eltüntetők (részletek)

Úgy beszéltük meg, hogy heti egy nap, ami egyedül a tiéd. Ebből lett még egy, mert kívántalak. Még egy, mert sajnáltalak elhagyni. Pár hét múlva úgyis menekülök, nem bírom az állandóságot. Vagy ha nem én futok el, neked akad sürgős vidéki elintéznivalód, ami néha hónapokra húzódik. (…)

2026/01/15

Mikó F. László: „A szent tűzözön regéi” – Barics Sándor kollázs-átfestéseiről

Juhász Ferenc nyers, szürreális világába visz el kollázsaiban minket Barics Sándor. A kollázs-átfestések, a rétegek egyfajta burkot képeznek az egyes művek gondolat-csomagjain, melyet Barics elénk tesz: tessék, fejtsd le a felszínt, áss mélyebbre, ha tudsz. Juss el magadhoz. (…)

2026/01/12

S. Nagy Katalin: T. Horváth Éváról, új kiállítása kapcsán

Drámai rejtélyek és gyermeki játékosság, nosztalgia és spiritualitás. A sokféle (nemcsak nemes) anyag, képépítő elem ellenére emelkedettség, tisztaság, biztos esztétikai igényesség sugárzik a munkákból. (…)

2026/01/11

Hegedűs Gyöngyi versei

csak a gyűlölet szabadpolcos. nem kell / még reklámot sem megnézni előtte. / nem kell regisztrálni. megérzi, ha komp / lexusba téved. a prémium hibrid // modellbe, ahol az örökkévalóság / nem ígéret. nincs feleződési ideje / az időnek. totemállata a gifmadár. / mindig újra-újra kezdi. nem pereg le. (…)

2026/01/07

Arnóti András: Levél a Rottenbiller utca 35-be

Gondoltátok volna, hogy így, együtt, újra, munkákkal, megidézett, régi történetekkel, újragondolt hajszínekkel, régen megkezdett mondatok folytatásaival? 1985. Negyven év. Elszelelt. Ötvenegyen voltatok, akik akkor, először léptek be a Stúdió ajtaján… (…)

2026/01/03

Start: 2026/1

Idei első lapszámunk vegyes tematikájú; a borítón T. Horváth Éva munkája.

2026/01/03

Author Képírás