A tárlat két központi motívuma két különleges textília, amelyek a bejárattal szemben kaptak helyet. Az anyagok egyszerre beszélnek a múltról és szolgálják az emlékezést, ugyanakkor a jövő felé mutatva, a jelenben hordoznak örök érvényű üzeneteket. (…)
Idei második lapszámunk vegyes tematikájú. A címlapon Lonovics László munkája.
Csodabogár a Mälar-parton. Egy szürke gém. Elvegyülve a ludak között, mintha ő maga is lúd lenne, lúdnak tartaná magát. Másképp hogyan került volna közéjük? És érezné otthon magát… (…)
Miként de szép, az este jött, ment, / esőillat és jázminok, / kószál a magamfajta jöttment, / a Duna foly, én áthidok. / A Duna foly, haz át- meg átjár, / a rakpartlépcsőn enyhe fény: / a rím kedvéért több a vártnál. / Kész költemény a dinnyehéj. (…)
Felházi Ágnes par exellence festő, akinek lételeme az anyaggal való küzdelem. Vannak történetek a képein, de nincs történetmesélés. A narratíva maga a szín és annak jelenléte. (…)
Szemlélete alapvetően geometrikus, konstruktivista, lírai absztrakt, de valójában egyik stílus-kategóriába sem sorolható. Kétségtelen, az építészeti kompozíciók rendje a meghatározó világfelfogásában, és ennek megfelelően képi szemléletében is. (…)
Ma is „nagy” Kristófot megy, a hosszabbak közül választ, azonban nem hegynek, hanem lenek. Duna-Kristófot. Duna, friss, tegnapi hó, füzek, nyárfák. Könnyű a lába, jólesik lépkedni, jól a hideg, a hideg levegő, a hideg napfény. Minden jó. Gurul szinte. Nem zökken, nem csúszik, nem csikorog. (…)
Itt semmi sincs az élet szervességéből. Ezek a tüskék nem kapcsolódnak a termőtalajhoz, sem az égi napfényhez, így nem terem rajtuk csengő barack. De nem csak a függőleges, hanem a vízszintes kapcsolódás sem jön létre, nincs eleven közük ezeknek a tüskés alakzatoknak egymáshoz sem. (…)
Szakramentumok és dokumentumok! Létköznapi ünnepeink mi magunk vagyunk! Személyes örömeink: különféle cselekedetek, alkotások, csöndek, utazások, tovább-gondolások által… (…)
Szinva vizén úsznak tova / letört virágok, ezüst halak, / fakérgen bársonyos moha / – és ring, tovaring a kis patak. // Letört virágok, ezüst halak, / mi vízben él, mi vízbe hull / – és ring, tovaring a kis patak, / hulláma hullámhoz simul. (…)
Bogáncsot tépek gazdátlan kutya szőréből. / Istenre gondolok, aki mezők liliomát ruházza. / Tudom, most nem felénk néz Őhatalmassága. / Eb kelleti magát, riszál, kezemet megnyalja. / Gatyám is foltos, kicsim, éhezem én is! (…)
Törvény és katarzis elegye / Ítélő erő & talány / Kék szótövekre folyik a teje / Keletkezés bezárás elválás összeérés / Konstans metafora: hiány (…)
Korán megtalálta a saját kifejezési formáját, ebben a görög örökség segített neki. Szikár, nagy formákból szervezett, szűkszavú, lényegre törő, férfias formarendet alakított ki. (…)
© 2023 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
