Hiánypótló publikációkról van szó; együtt az elmúlt bő három és fél évtizedet fogják át, a teljes magyar elektrográfia történetét. A Képírás-sorozatban már megjelent munkákat is kiegészítik: egyrészt a 2008-ban kiadott „Kerekedő történetiség – a magyar elektrográfia története 1985–2008” című válogatást, másrészt a 2021-ben kiadott „Fejezetek a magyar elektrográfia történetéből” című könyvet, valamint a BAMEM (Bohár András Magyar Elektrográfiai Múzeum) által publikált, Szombathy Bálint jegyezte 2012-es „A magyar elektrográfia rövid története” című kismonográfiát. Fontos megemlíteni még az első összefoglaló kötetet, a Dárdai Zsuzsa által szerkesztett „Árnyékkötők/Shadow Weavers, copy art, fax art, computer art 1989–2004”-et (2005), mely teoretikus szempontból is érdekes, hiszen nemzetközi kontextusba helyezi a korai hazai elektrográfiai törekvéseket.

Ruzsa Dénes a „Vizuális expanziók”-ban számba veszi a magyarországi elektrográfia első periódusát. Időrendben haladva a párizsi Magyar Műhely köré csoportosuló művészek munkáival kezdi, ami azért is fontos, mert az akkori nyugati avantgárd törekvéseivel való párhuzamok nyilvánvalóvá válhatnak ezáltal. Papp Tibor vizuális költészete – Szombathy Bálint szavával élve – a „grafovizuális” megközelítés egyik fontos példája; a kör elméleti tájékozottsága is kiemelendő, hiszen a kortárs francia filozófia és irodalom jó ismerői, fordítói is ebből a körből származnak. A vizuális költészethez (is) kapcsolható Géczi János munkásságának egy része, valamint a műfaj elméletével is foglalkozó Artlover (Szombathy Bálint) és Bohár András műveinek egy bizonyos hányada. Emellett a tanulmány kiemeli az Artpool és a Xertox csoport szerepét, hiszen a hetvenes-nyolcvanas évek alternatív kultúrájában az elektrográfia használatát jól nyomon lehet követni tevékenységükön keresztül. A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján az Árnyékkötők tevékenysége azért lesz döntően fontos ebben a történetben, mert ez a csoport az első itthon, amely kifejezetten a xerox/elektro/fax-művészetet karolja fel. A társaság alapítótagjai Dárdai Zsuzsa, Saxon Szász János, Tenke István és Zsubori Ervin voltak. A mű utolsó részében a hagyományos grafikai eljárások és a fotográfiai áthatások elektrográfiai vetületével foglalkozik. Lévay Jenő, Máté Gyula, Vadász György, Herendi Péter, Kecskés Péter és Bátai Sándor nevét lehet itt megemlíteni.

Az „Inskripció – A 90-es évek a magyar elektrografika művészetének tükrében” című kötet leginkább történeti áttekintést ad az évtized elektro-művészetéről. A szerzőpáros biztos kézzel nyúl anyagához; az elején kiemelik Bohár András a műfaj számára alapvető jelentőségű, a „Másik másolta” című tanulmányát, majd ezután felvázolják a kilencvenes évek legfontosabb médiumait (fénymásolás, fax), külön figyelmet szentelnek a mail art/küldeményművészet és az akkor még itthon kezdeti stádiumban lévő számítógépes, majd az internetes művészet eredményeire. Ezek után áttérnek az intézményes háttérre és a különböző művészeti csoportokra (Magyar Műhely, Artpool, Árnyékkötők, C3). Szó esik a regionális műhelyekről és kiállításokról (LEDA, BAMEM, Digitart-kiállítások, Internet Galaxis, Győri Nemzetközi Grafikai Biennálé, Pillangó-hatás, Ami-ami stb.). Nemzetközi szinten kiemelendő a pisai kiállítás, ahol gyakorlatilag szinte a teljes magyar elektrográfiai mezőny szerepelt. A kötet rámutat, hogy itthon a kilencvenes években kezdődött el az elektrográfia integrációja a szélesebb művészeti közegbe/diskurzusba.

„A Magyar Elektrográfiai Társaság alkotóinak munkássága 2000-től napjainkig” című kötetben a csoport 21. századi tevékenységét elemzik a műfaj 11 típusát felvonultatva. A mű elején a szerzők az elektrográfia technikai-elméleti megalapozását foglalják össze, a bináris struktúraszervezésre építkezve. A továbbiakban a kötet először a kódolt/algoritmikus/generatív művészettel foglalkozik – többek között – Csízi László, Lieber Erzsébet és Detvay Jenő műveinek bemutatásán keresztül. A következő fejezet témája a fotó alapú számítógépes művészet, itt Kádár Katalin, Daradics Árpád, Láng Eszter nevét említem meg. A harmadik részben a közvetlenül digitális munkákról (digitális ceruza és ecset) esik szó, ahol leginkább Kemény György, Olajos György és Ázbej Kristóf művészetét érdemes kiemelni. A negyedik fejezet a digitális absztrakció lehetőségeit veszi sorra (Ovidiu Petca, Kántor József és Kováts Borbála), az ötödikben pedig a glitch art művelőiről esik szó (Szombathy Bálint, Czeizel Balázs, Bohár András). A hatodikban a digitális installáció kerül fókuszba (HAász Ágnes, Pál Csaba, Mayer Éva). A hetedik rész a fényobjekteket, fényinstallációkat elkülönítve említi (Botos Péter, Csáji Attila, Mengyán András). A nyolcadikban az intermediális, interdiszciplináris elektronikus művészet a meghatározó (Gyenes Zsolt, Petőcz András, Vass Tibor). Külön fejezetet kapnak a digitális kísérleti videóval foglalkozó tagok (Lux Antal, Horkay István, Koroknai Zsolt és e sorok írója), ami azért is fontos, mert ez a kevéssé feldolgozott terület az egyik legizgalmasabb kreatív szempontból. A tizedik fejezet azért lényeges, mert ugyan csak három alkotó munkái szerepelnek benne (Herendi Péter, Gábor Enikő, Wrobel Péter), de a médiatudatos művészeti magatartásra hívja fel a figyelmet, valamint az úgynevezett hibrid-művészetre, ahol hagyományos analóg és digitális technikák egyidejű használatáról van szó. A következő fejezet a mesterséges intelligencia felhasználásának kortárs lehetőségeiről és problematikájáról szól (Ruzsa Dénes, Spitzer Fruzsina, Péter Ágnes és mások). A kötetről annyit jegyzek még meg, hogy sok művész munkássága több kategóriát érint, így a szelekció nyilván szubjektív, hogy ki melyik kategóriában szerepel.

A három kiadvány gyakorlatilag lefedi a magyar elektrográfia teljes spektrumát, a korai, hetvenes évekbeli kísérletektől egészen napjaink aktuális művészetéig.

Ruzsa Dénes: Vizuális expanziók, Képírás Füzetek, 2022
Ruzsa Dénes–Spitzer Fruzsina: A Magyar Elektrográfiai Társaság alkotóinak munkássága 2000-től napjainkig, Képírás Füzetek, 2025
Ruzsa Dénes–Spitzer Fruzsina: Inskripció – A 90-es évek a magyar elektrografika művészetének tükrében, Képírás Füzetek, 2026

A kiadványok a borítóra kattintva elektronikus formátumban is elérhetők