Vajda Lajos európai művész, kelet-európai, magyar, szerb, zsidó, pravoszláv, katolikus hatások szimbiózisában. Egyetemes gondolkodó, az avantgárd irányzatok szellemiségével azonosuló, az archaikus világképek, népi kultúrák hagyományainak őrzője. Szintetizáló művész. (…)
Valakinek írni kellene a hetven évvel ezelőtti Almádiról, mégpedig a „pestiek”, a nyaralók szempontjából. A június közepén érkező nagymamákról és unokákról (mert a szülők ekkoriban még szombaton is dolgoztak). (…)
A művésztelep kizárólag az absztrakció irányába elkötelezett művészeket vár kéthetes alkotómunkára. Olyan alkotókat, festőket, grafikusokat és fotósokat, akik alkotói oeuvre-jüket elsősorban a forma és tér redukciójában, absztrahálásában és újraértelmezésében gondolják tovább. (…)
Szőcs Géza Trilógia című kiállításának három része: I. Arc (egy kép), II. Családom kövei (négy kép), III. Őrzők (kilenc kép). E hármasság részei akár föl is cserélhetők, mert külön-külön is kész, jelentéssel bíró alkotások, ugyanakkor egymás folytatásai és előzményei. (…)
Költő, prózaíró, képzőművész alkotó, szervező, kezdeményező, szerkesztő, olvasó és értelmező értelmiségi, rózsakutató művelődéstörténész, kultúraantropológus, nevelés- és nevelődéskutató, tanár, az élővilágot szemlélő biológus, kertművelő, élménygyűjtő, jelenlévő. Kapásból lehetne folytatni, további hiányérzetekkel. (…)
Ify Lajos egykori fonyódi plébános Emmaus nevű kápolnája a Balaton egyik legszebb táján, a Szent György-hegyen állt. Az egykori magánkápolna a vidék egyik emblematikus helyszíne volt. (…)
A helyi lakosság házai közé a nyaralók villái vegyültek, így Almádiban még részleteiben sem alakult ki egységes településkép. Az építészeti értéket máig azok a karakteres villaépületek adják, amelyből számosat találunk még Almádi központjának környékén, de eldugva, távolabbi mellékutcákban is. (…)
A tóban való rendszeres fürdőzés az 1860-as években vette igazán kezdetét, de a modern fürdőtelepek, fürdőházak csak a 19. század végére jöttek létre. (…)
Takáts Gyula számára a Balaton soha nem az önfeledt kikapcsolódást, „szórakozást” jelentette; sokkal inkább egy másfajta tudásanyag, más típusú élmények, kapcsolatok, barátságok, munka, alkotás, testi, lelki, szellemi feltöltődés lehetőségének színterét. (…)
Vörösberény nekem először is a református erődtemplom odaérkezéskor felmagasló, közben elsuhanó képe. Ez is úgy sejlik elő, akár a felsőörsi, román érából itt maradt katolikus templom. Olyanok a tornyos szentelt helyek, mintha Erdélyben járnánk. (…)
A XX. század folyamán többször felmerült a gondolat – párhuzamosan a Balaton-kultusz és a fürdőélet fellendülésével, fellendítésével –, hogy a tó környékének településeiből Balaton vármegyét kell szervezni… (…)
A fiatalok beavatását a természetművészet rejtelmeibe Péter Ágnes nagyon fontosnak tartja. A természet, a tó, a tópart önmagában is inspiráló, témát adó közeg, melyre reagál, melyből merít az alkotó a mű létrehozásához. (…)
Ember és állat – ház, odú és fészek. Csak a forma más, az otthonteremtés ösztönös indítéka megegyezik. Ez az akár banális párhuzam élesebben érzékelhető egy szigeten… (Szanyi Borbála)
Ha Eőry Emil önportréinak sokféleségét, kaleidoszkópját, önvizsgálati Én-képeit, szerep- és helyzetjátékait nézzük, számuk ma már jócskán meghaladhatja a százat, a szobrokban megfogalmazott, hasonló törekvéseivel együtt pedig valószínűleg a száznál is jóval többet, s ez a nemcsak mennyiségi adat tekintélyt parancsoló, rangos helyet jelöl ki számára a művészettörténetben.
Az ezredforduló óta számos művészeti központ, illetve művésztelep jött létre szerte a világban, ahol a természet áll az alkotói tevékenység fókuszában. A Nemzetközi Velencei-tavi Symposion a természetművészet egyik fontos hazai eseménye. (…)
© 2026 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
