Aki csak egy rövid időre is magáénak tekinti Bátai Sándor műveinek terét, rögtön megérzi, hogy alkotásaiban valami külön erő lüktet. A köztesség rőt-vörös, örök-barna konzerv-színén valami sajátos regényesség igyekszik áttörni. (…)
A tökéletesen nonfiguratív munkáktól a szimbolikus-allegorikus karakterű, vagy tájélmények emlékét sugalló absztrakt műveken át a figuratív részleteket őrző képekig terjed a skála. Mindez nem bizonytalanságot, ellenkezőleg, a teljességre, változatosságra törekvést jelez. (…)
Ez a dolgozat a hang és mozgókép sajátos kapcsolatát vizsgálja az audiovizuális művészet területén. Példákat sorakoztat fel a szerző az utóbbi időszakban készült és különböző fesztiválokon, illetve galériákban bemutatott opuszaiból.
Magasröptű szellemmel és finom érzékenységgel, nem elhanyagolhatóan alkotói tehetséggel sorakoznak fel Lonovics László öt évtizedes munkásságának korszakai. Nincs a művészi életútjában törés, nincs alázuhanás, majd égbe emelkedés vagy elhalványulás, majd szárnyalás, hanem józan építkezés zajlik. (…)
Egyik nagyon jellegzetes ismérve a művészetének az anyagismeret, a különféle, reliefépítéshez alkalmas anyagok használata. A márványportól a rozsdás vödörig, a homoktól egészen egy autóroncs ajtajáig sok mindent felhasznált, hihetetlenül érzékeny felületeket hozva létre. (…)
Olyan ez a kötet, mint egy paradigmaszintagma. Az emléktudat újraírása. A megtámadhatatlan méltóság, a tartósság, sőt: az örökkévalóság megsejtetésére irányuló reflexiók láncolata. (…)
Ildikó a szavak és a vizualitás (a tények, tapasztalatok és a képiség) összefüggését vizsgálja a kezdetektől fogva, a lehető legelemibb szinten: a megjelenésén. Újrakezdte azt, amit szobrászatnak (művészetnek) nevezünk.
A kamarakiállítás misztikáját az adja, hogy 33 éve jött létre az Árnyékkötők csoportja. A 33 a számmisztikában az egyik mesterszám, jelentése: egyetemes szolgálat. A 33 ugyanakkor vallási erővel is bír, ugyanis a 33. életév a krisztusi kor… (…)
A tárlat két központi motívuma két különleges textília, amelyek a bejárattal szemben kaptak helyet. Az anyagok egyszerre beszélnek a múltról és szolgálják az emlékezést, ugyanakkor a jövő felé mutatva, a jelenben hordoznak örök érvényű üzeneteket. (…)
Szemlélete alapvetően geometrikus, konstruktivista, lírai absztrakt, de valójában egyik stílus-kategóriába sem sorolható. Kétségtelen, az építészeti kompozíciók rendje a meghatározó világfelfogásában, és ennek megfelelően képi szemléletében is. (…)
Itt semmi sincs az élet szervességéből. Ezek a tüskék nem kapcsolódnak a termőtalajhoz, sem az égi napfényhez, így nem terem rajtuk csengő barack. De nem csak a függőleges, hanem a vízszintes kapcsolódás sem jön létre, nincs eleven közük ezeknek a tüskés alakzatoknak egymáshoz sem. (…)
Szakramentumok és dokumentumok! Létköznapi ünnepeink mi magunk vagyunk! Személyes örömeink: különféle cselekedetek, alkotások, csöndek, utazások, tovább-gondolások által… (…)
Korán megtalálta a saját kifejezési formáját, ebben a görög örökség segített neki. Szikár, nagy formákból szervezett, szűkszavú, lényegre törő, férfias formarendet alakított ki. (…)
Géczi János és Molnár László egy – a maihoz képest – optimistább korszakban meséli el nekünk, kik is vagyunk valójában. Regényt írnak, megírják egyetlen napjuk történetét – ahogyan megtette ezt Joyce is az Ulyssesben –, és a regényük megmutatja azt a világot, ami már nincs, de ami volt. (…)
A festészet által leginkább preferált leállított pillanattal szemben számomra alapvetően fontos, hogy a kép motívuma mozgásban maradjon és folyamatosan változzon. Kompozícióim ennek megfelelően lineáris metamorfózisokká válnak. (…)
© 2026 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
