Category 2026/5: Május

Molnár Eszter: Lélegző erdők, avagy miről beszélünk, amikor egy síugró festő képeiről beszélünk?

Az erdő Nádor számára nem kifejezetten motívum, mint Csontváry számára a motívumban keresett „festői bölcsek köve”, hanem folyton alakuló vizuális nyelv, ritmus, észlelet, alakítandó, forgó anyag. A képek ettől nem teljesen absztraktak, befogadhatók tájképként is, de sokkal fontosabb bennük a szerzői megfigyelés tapasztalata, mint az ábrázoló karakter. (…)

Petrőczi Éva versei

Körtefa-nagyapám, / naspolya-nagyanyám / ring-suhog fölöttem – / ők ezen a tájon / voltak ifjak, szépek. // Most, mint akik élnek, / dajkáló-tápláló / gyümölcsfák képében / csak hozzám beszélnek. (…)

Az eltűnt idő nyomában – Rómában

A kiállítás egyes művei egyféle párbeszédet folytatnak az épületben látható műalkotásokkal, belső terekkel. A Falconieri-palota patinás keretet ad ehhez. (…)

Bátai Sándor és Berényi Zsuzsa képriportja: Kiállítás a Római Magyar Akadémián

Káplán Géza: Színek és formák univerzuma

„Irodalmi festő” – e némileg lesajnáló kifejezés a historizáló, elbeszélő jelleget, legtöbbször egyszerűen a zsánert jelöli. Nos, Ungvári Károly is az, de mennyire más értelemben. A szürrealizmus, ha nem is az automatikus írás belsőből fakadó esetlegessége, de a konkrétumokból kiinduló asszociációk kifejezően építkező költőisége jellemzi művészetét.

Balogh István: Mestró ecsettel dirigál rezesbandának

Centrum nem világom, csak kültér. / Kikirics, százszorszép, delejes / sóska. Jó móka,! Vendég sünnél / két kis kékcinke, kemény ügyfél! / Teraszunkon ittak, megfürödtek. / Boldog dal. Cintányért ütöttek / szemben, próbán, komoly tűzoltók. / Mestró kiált. Boldog. Hű! Jó volt! (…)

Sólyom Sára: Az emlékezés archeológiája – Nádor Sára munkáiról

Sára technikája archeológiainak nevezhető annyiban, amennyiben az egymásra rakódott rétegek viszonyát kutatja – ugyanakkor nem az egyre mélyebbre való leásás hagyományos módszerét követi. Fordított irányú archeológiai munkát végez: visszaépít. (…)

Molnár Eszter: Unknown forms

ahogyan a felhő beleilleszkedik / véletlenül / egy-két faág formájába / úgy, / egy tudatban // megtanulni egyedül lenni / megtanulni úgy, / ahogy gyerekként voltunk jelen a térben (…)

Máthé Andrea: Ritmusok, színek, csendek – a tájkép innovatív értelmezése Ernszt András festményein

Ernszt András festményein organikus formákat látunk, növényeket, egy-egy levelet, szirmot mozgásban, áramlásban, szinte a szél is érzékelhető a képeken, felületük rendkívül mozgalmas; a képszélek nem lezártak, a szem tovább folytathatja a formákat, hasonlóan a víz – szintén megjelenített – áramlásához. (…)

Start: 2026/5

Májusi számunk vegyes tematikájú; a címlapon Ernszt András munkája.

© 2026 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑