Tag Thiele-Csekei Enikő

Az öregotthon steril fehér falai riasztóak és hidegek. Az élet a fotocellás ajtók előtt torpant meg. Pedig nyár van, hét ágra süt a nap. A gyermekek a szemközti óvodában karikáznak, önfeledten zsibongnak, kacagnak. Egy lovas kocsi viszi a vendégeket a tóhoz, majd a borospincék irányába. Élünk. (…)