Category Esszé

S. Nagy Katalin: Bolyongások – Ország Lili Kiscellben

A Kiscelli Múzeum 18. századi templomterében rendezett kiállítás és a nagymonográfia szinkronban van egymással. A nagy méretű, gondosan kivitelezett könyv látványában is sugallja a ráfordított időt, az alapos munkát, a szerző elkötelezettségét az életmű mellett. A cím is telitalálat Bolyongások – Ország Lili Kiscellben. Az ember maga is az útkereső lányt, a bolyongót, tétovázót, a sorsa által rákényszerített falak közé zártságot, a minden áron szabadulni vágyást testesítette meg. (…)

Máthé Andrea: Lemondás az ámításról – Krajcsovics Éva Kafka-kiállítása

A kiállítás speciális különlegességét a 42 × 30 centiméteres, kézzel készült könyvlapokból álló művészkönyv jelenti, amely végiglapozható teljességében tárul a látogató elé. Ez az a könyv, amelyet Krajcsovics Éva – saját szavaival – „Kafkának szánt ajándékba”… (…)

Horváth Anna: Feltört valóságok

Standovár Júlia és Diki Luckerson a tojás formáján és szimbolikáján keresztül az önvizsgálat mélyére néznek. Különböző megközelítési módokkal elmélyülésre, önreflexióra hívnak. (…)

Kecskés Péter: Irányok és arányok – Kántor József képeiről

Az irányokból meta-jelek lesznek, kompozíciók rendeződnek, ahogyan minket is folyamatosan behálóznak a jelek, irányulások, kapcsolatok-kapcsolódások, viszonyok, amiktől nem tudunk vagy nem is akarunk szabadulni. (…)

S. Nagy Katalin: Kováts Albert táguló Übü-univerzuma

Kováts Albert hálózatok, tengelyek által strukturált koordináta-rendszert hoz létre, a figurativitás és a nonfigurativitás határán, egyensúlyt teremtve a kaotikus ellentmondásokkal teli világban. Öntörvényű hálózatai között szinte magától értetődő, hogy Übü szerves tartozéka, szimbóluma ennek a makro- és mikrokozmosznak. (…)

Hauptman Gyöngyi: „A műalkotás természete olyan, hogy nem lehet megsemmisíteni” – a Tüntetőtábla-erdő története

Pauer Gyula Tüntetőtábla-erdő című alkotása (…) az egyik leghányatottabb sorsú alkotás a művésztelep történetében.

S. Nagy Katalin: A nagyatádi faszobrász alkotótelep és Bencsik István

Abban a 4–5 évben, a kezdetekkor, amíg Bencsik István vezette az alkotótábort, és együtt dolgoztunk, egyértelmű volt a célkitűzés: olyan művésztelep működtetése, amely felkerülhet tevékenysége révén a nemzetközileg számon tartott alkotóhelyek és szoborparkok közé. (…)

Ormai István: T25 Nagyatád

A régi iskola felújított, korszerűsített épületét a T25 Művészeti Galéria és Közösségi Ház néven és funkcióval avattuk fel 2022. április 25-én, a Város Napján. Pontosan 120 évvel a megépítése után. (…)

Szénási Miklós: Behív és összeköt – Király György kiállításáról

Király György valamit tud. Valamit talált, valamit felismert, megismert, valaminek a birtokába jutott. Lehetne sokféle magyarázatot hozni erre, tudományosan vagy akár az érzelmek felől közelítve, de én a legegyszerűbb megoldások felől indulok… (…)

Ormai István: Kulturális séta Nagyatádon II.

Különleges és sajátos, kicsit ironikus, de mindenképpen egyedülálló: Nagyatádon a gróf Széchenyi Istvánról elnevezett téren áll Kossuth Lajos szobra. Milyen különös és szimbolikus. (…)

Ormai István: Kulturális séta Nagyatádon I.

Hogy időben pontosak legyünk, induláskor találkozzunk a köztéri óránál. Könnyen megtalálja mindenki a magas oszlopon lévő, tetején iránytű és szélforgó konstrukcióját formázó órát, ami minden égtáj felé mutatja az időt. (…)

Winkler Ferenc: Nagyatád – kisváros a Dunántúlon

Egészen különleges, kisvárosi szinten egyedülálló helyet foglal el Nagyatád életében a kultúra. Hogy a városnak saját múzeuma van – még ha éppen átalakítás miatt zárva is tart –, szinte természetes. (…)

Start: 2025/4

Városokat bemutató sorozatunk rendhagyó módon egy dunántúli kisváros, Nagyatád kulturális életének jelenét és közelmúltját mutatja be, röviden visszatekintve a kora középkorig is. A címlapon Bencsik István munkája.

Keppel Márton: A grafika és a textilművészet szintézise Pasqualetti Eleonóra művészetében

Pasqualetti Eleonóra klasszikus hagyományokra épülő figuratív látásmódból építkező képszerkezeteiben az érzékeléshez kapcsolódó tapasztalatok jelekké alakulnak; a tér kiterjedésként, a valóság testként, míg a láthatatlan mint megismerésre váró vizuális minőség jelenik meg. (…)

Abafáy-Deák Csillag – Kölüs Lajos: Gábos József Könyvtárfal-sorozatáról

A Könyvtárfal paradoxonja, hogy az egyediséget nem szünteti meg ugyan, de a több könyv látványa felülírja az egyedi létet, más perspektívába helyezi őket, a közösségi létbe. A közös időt, a határtalanságot, az ismétlés erejét hangsúlyozza. (…)

« Older posts Newer posts »

© 2026 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders Noren — Up ↑