Ha elindulsz otthonról, hazulról, akkor valahová mész; dolgozni, bevásárolni, iskolába, látogatóba, misére, meccsre, valamit intézni. Ilyenkor az jár a fejedben, hogy ott, ahová igyekszel, mi fog történni, mit mondasz, mit mondanak, mit kell tenned. Autóval mész, néha gyalog, vagy biciklivel, de mindenképpen igyekszel. A gondolataidban ott van a cél, a feladat, a tennivaló. Alig veszed észre, hogy mi van az utcán, a téren, a parkban; körülötted.
Ha vendég, ha turista vagy valahol, akkor ráérsz; sétálsz, nézelődsz. Keresed az érdekeset és az egyedit, a szépet és az értékeset. Az érdeklődőket, a Nagyatádon vendégeskedőket és a sietős helybelieket is egy sétálós nézelődésre hívom Nagyatádon.
Hogy időben pontosak legyünk, induláskor találkozzunk a köztéri óránál. Könnyen megtalálja mindenki a magas oszlopon lévő, tetején iránytű és szélforgó konstrukcióját formázó órát, ami minden égtáj felé mutatja az időt. A Polgár Attila által tervezett „Köztéri óra” elkészítésében, felállításában a Magyar Iparművészeti Főiskola Mesterképző Intézete hallgatói is részt vettek. Az új időt mutató alkotást 1989-ben állították fel…
Köztéri óra, háttérben másfél évszázados platánfák
Az óra mellől a város történelmének egy része is látszik. Keletre nézve öt emberderék vastag törzsű platánfát látunk. A platánokat másfél évszázada a jövőnek, nekünk is ültették az elődeink. Mennyi mindent megéltek, túléltek, „láttak” ezek a fák. Ha maradunk az óra mellett és nyugatra nézünk, egy életerős, szép törzsű, gyönyörű koronájú, égre törő fiatal platánfát látunk. Úgy tizenöt éves lehet…
Csak pár lépést kell megtennünk, és az ’56-os kopjafa, valamint a Nagy Imre-emlékkő előtt állunk, a mártír miniszterelnökről elnevezett téren. Milyen szép szimbólum; a magyar forradalmároknak a nagyatádi 56-os Szövetség által állított emlékoszlop, és a forradalom miniszterelnökének a város közössége által elhelyezett emlékköve egymás mellett, együtt, egyet jelentve. Méltó hely megemlékezni a nemzeti ünnepünkről, a mártírok kivégzéséről és újratemetéséről.
Az ’56-os kopjafa és a Nagy Imre-emlékkő
Sétálva elindulunk, és előre tekintve az utca túlsó felén, egy hivatali épület homlokzatán Bors István szobrászművész „Napisten” című, festett fémből készült, nagy méretű alkotását látjuk. Nagyatád 1971-es várossá avatása alkalmából helyezték el a mindig többet akarást, a közös erőfeszítést is egybegyűjtő, jelképező, figyelemfelkeltő, szép műalkotást. De mintha a Napisten feje állása, nézése hiányérzetet, rosszallást fejezne ki…
Bors István: Napisten
Ahogy sok magyar településen, Nagyatádon is Baross Gábor, a „vasminiszter” nevét viseli a vasútállomás felé vezető utca. Itt van a Városháza, a helyén korábban szép „kastély” állt, amelyet a hetvenes évek végén a hivatal építése miatt elbontottak. Nem kellett volna. A régi hely megmaradt emléke egy kovácsoltvas kerítéselem, ami most a Városháza mellett áll, és mögötte a korabeli park másfél évszázados, ma is élő platánfája.
A korábban elbontott „kastély” kovácsoltvas kerítéseleme
Annak az épületnek sokáig volt a tulajdonosa Lelbach Keresztély földbirtokos, aki jelentős adományokkal járult hozzá a protestáns templomok építéséhez, a sportpálya létesítéséhez, a vásártér kialakításához, a település fejlesztéséhez. Az elődök munkásságát, tetteit értő és értékelő utódok 2022-ben „Emlékkövet” állítottak személyének.
Lelbach Keresztély földbirtokos emlékköve
A Városházával átellenben él az a hét, a Kárpát medencében honos fa, amelyeket a Honfoglalás 1100. évfordulóján a hét honfoglaló törzsre, a hét vezérre is emlékezve ültettek a nagyatádiak: kocsányos tölgy, platán, kőris, bükk, juhar, hárs, gyertyán. A séta egyik feladata, hogy a résztvevők mondják el a hét vezér, a hét törzs nevét…
Néhány lépéssel továbbsétálva a szakiskola homlokzatán Honty Márta képzőművész „Tűzzománc falikép” című, nagy méretű alkotását láthatjuk. Az 1992-ben készült munka is jelzi, hogy abban az időszakban is érdemi figyelmet és anyagiakat fordítottak művészeti alkotások Nagyatádon történő elhelyezésére.
Honty Márta: Tűzzománc falikép
Ez a művészetpártolás, támogatás több évtizedes hagyomány Nagyatádon. A tűzzománc alkotástól nem messze, a középiskolai kollégium előtt áll Mészáros István „Ifjúság” – szerintem Szerelmesek – című, 1969-ben felállított szobra. Jó helyen van.
Mészáros István: Ifjúság
Továbbhaladva útkereszteződéshez érünk. Nem kell dönteni az útirányok között, mert idáig jöttünk. Jöttünk megnézni a körforgalmi csomópont közepén álló szobrot, Englert Judit 1981-ben a Faszobrász Alkotótelepen készített „Ívek” című munkáját.
Englert Judit: Ívek
Valaminek az elágazását, az elválást, az egy alapon állást, a gótikus pilléreket, a találkozásokat is felidézheti a szobor. A protestáns templomtornyok között szabadon ível…
Városkép: balra az evangélikus, szemben a református templom. A körforgalomban Englert Judit Ívek című szobra
Az iskolák melletti kis téren Stökker Károly szobrászművész 1968-ban elhelyezett „József Attila” mellszobra nyújt találkozási helyet.
Stökker Károly: József Attila
A szobor körül padok, háttérben szép növényzet; mellette kőtömbök, rajtuk versrészletek a költőtől. „Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet. Jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat!” áll a szakiskolához legközelebbi kövön. Itt, nagy költőnk szobránál kezdődik a József Attila sétány. A platánsor alatt vezető járda mellett kőoszlopokra csiszolva versek, idézetek József Attilától.
A József Attila sétány verses kőoszlopai
Azok kerültek a kövekre, amelyeket egy Költészet napi programra kedvenc versükként elhoztak a nagyatádiak. Kőbe van vésve egy-egy részlete: „Már egy hete csak a mamára gondolok…, De szeretnék gazdag lenni…, Lehunyja kék szemét az ég…, Kertész leszek…, Csobog a langyos víz, fürödj meg…, Tedd a kezed homlokomra…” Ott van az egyik kőoszlopon József Attila Ars Poetica verséből:
„Én túllépek e mai kocsmán,
az értelemig és tovább!
Szabad ésszel nem adom ocsmány
módon a szolga ostobát.
Ehess, ihass, ölelhess, alhass!
A mindenséggel mérd magad!
Sziszegve se szolgálok aljas,
nyomorító hatalmakat.
…
Én mondom: Még nem nagy az ember.
De képzeli, hát szertelen.
Kísérje két szülője szemmel:
a szellem és a szerelem.”
Verses kőoszlopok a József Attila sétányon
A sétány végén a rakodópart köveire lehet ülni. Egyszer mindenkinek, a sétálóknak is érdemes odatelepedni az alsó kőre…
A rakodópart, a József Attila sétány mellett iskolák, kollégium, sportpályák, sportcsarnok, park. Jó időben diákok csoportjai, fiatalok járnak, andalognak, csoportosulnak erre, ülnek padjain. Néha találkoznak a költővel… Ezt gondoltuk, akartuk, amikor 2020-ban egy európai uniós pályázati támogatással létrehoztuk ezt a helyet. A szabad térben a kőoszlopok hordozta verssorokat látva, olvasva különös helyzetek, hangulatok alakulnak ki; olyan költőiek.
A „rakodópart” a József Attila sétányon
A József Attila sétányon végig menve egy térhez érünk, amin túl szép park terül el. A teresedés kitüntetett helyén, magas, rusztikus kőtalapzaton Szent István király életnagyságú bronz szobra áll. Államalapító királyunk fiatal uralkodóként van ábrázolva. Ha nézzük a szobrot, ha megnézzük, akkor termetében, testtartásában, távolba néző tekintetében, arcvonásaiban erőt és céltudatosságot fedezhetünk fel. Ereje, kisugárzása van Szent István király szobrának. Az államalapítás ezer éves évfordulóján, 2000-ben állított szobor Lebó Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása.
Lebó Ferenc: Szent István király
Köztéri művet, szobrot állítani mindig kockázatos: miért most, miért neki, miért oda, miért ő az alkotó, miért ennyiért, miért ilyet, miből, minek? Nem is szép… (Kire hasonlít?) Sokat elmond az akkori helyi társadalomról, hogy közmegegyezés, egyetértés volt Nagyatádon Szent István király szobrának felállításában. Csak a kire hasonlít kérdése merült fel, mivel a polgármester és az alpolgármester is István keresztnevű, fiatal emberek voltak…
Szent István király szobra
A Nemeskürty István által elnökölt Millenniumi Bizottság biztosította pénzből valósult meg a szoborállítás. Ebben az időszakban, hasonló támogatással készült el a Nagyatád monográfiája hiánypótló várostörténeti könyv is. Szent István király szobrát a nagyatádiak igazi közösségi ünnepen örömmel avatták fel, és azóta is magukénak érzik. Az államalapításra emlékezve, Szent István király napján mindig különös aurája, ereje, kisugárzása, szépsége van a szobor előtt tartott közös ünnepnek.
Városkép, előtérben a „rakodóparttal”, balra fent Szent István király szobra
Üljünk le kicsit a sportcsarnok előtt. Ligeteket látunk, Szent István király szobrát, a rakodópartot, a platánsort-sétányt a verses kövekkel; az egyedi építészeti megoldású sportcsarnokot. Nézelődjünk.
Városi Sportcsarnok (tervező Domokos Béla) a Szent István parkkal
Fotók: Ormai Bálint, Ormai István
