Valójában a mozgás az a speciális közeg, amiben megnyilvánulhat a gondolat, az a szellemi kaland, amit a formai metamorfózisok sora jelent. Élővé és láthatóvá válik mindaz, ami a statikus képekben nem jelenhet meg. A mozgás teszi lehetővé, hogy sajátos módon jöjjön létre a sík–tér–sík problematikája, ami központi elemét képezi édesapám művészetének. (…)
A grafikus kotta hagyományos jelöléssel kombinálva, vagy akár helyette is használható. Koncepciójában a jelölést a kortárs vizuális művészet irányzatai befolyásolták, de hatással volt rá a mágia, a transzcendens állapotok bevonása az alkotói folyamatokba és szinte minden érzékszervi tapasztalás. (…)
A koreográfus Tao Ye számára az ismétlés egy fontos bázisa a tapasztalatszerzésnek, a test irányításának, miközben a repetíció az idő érzékelését is képes módosítani. Az ismétlések során a mozgás egyre tisztább, minimalistább formát ölt, a külső, zavaró tényezőket kizárja, miközben a táncosok ereje egyre csökken. (…)
A zenei idő mozgásban válik érzékelhetővé, és minden zenei mozgás – akár hangban, akár testben – egy időegység megtestesülése. Ez önmagában elvont – de ha test mozog benne, ha hang hajlik, ha hangszál rezeg, ha egy kéz súlya a húrra nehezedik, akkor az idő alakot ölt. (…)
A telefotó-készülék esetében döntő mozzanat, hogy kétszer nem tudja elkövetni ugyanazt a hibát. Esetében ez egy velejáró gépi tulajdonság, és ezért van az, hogy mindegyik általa gyártott munka eredeti, holott egy sokszorosításra kitalált médium van mögötte. (…)
A Hibrid Animációs Dokumentumfilm (HANIMADOK) a dokumentumfilmes, indexikus és referenciális (élőszereplős, valós, fotografikus felvétel, reprodukció) képi réteget célzott, funkcionális, analitikus és koncepcionális célokat szolgáló animációval (rétegalapú kompozitálás, maszkolás, kulcsképkocka-vezérelt mozgás, 2D és 3D szimulációk) egészíti ki. (…)
A fotó- és elektrográfia, a mozgókép (film, videó), a zene, a tánc, az irodalom, a performansz és más, elsősorban időben kiterjesztett médiumok mentén fogalmazódik meg az írások és művek kapcsán néhány ide vonatkozó kérdés, állítás. (…)
Czimra Gyula bezárkózva rákoshegyi műtermébe és az általa művelt kertbe, szakrális festővé válik. Nem vallási, transzcendens, hanem spirituális értelemben. Miközben az ember teremtette anyagi világot festi, egyre inkább a valóság magasabb rendű, nem fizikai, hanem szellemi aspektusait helyezi előtérbe. (…)
A Negyven címet adták a kiállítók az itt látható tárlatnak, negyven kép bemutatásának. Molnár Eszter szerint ennek személyes, mélyebb összefüggésekre utaló okai is vannak. (…)
A Látványtár éves kiállítását 2025-ben Kovács Ákos (1943–2014) etnográfus, múzeumigazgató emlékezetének szenteljük. (…) Együttműködése a későbbi Látványtár-alapító Vörösváry Ákossal hatvani munkája kezdetére nyúlik vissza. (…)
Protiwinsky Ferenc (1884–1947), kinek életművét igen szépen kezeli és életben tartja szülővárosa, Balatonfüred, a tó egyik kiemelkedő festője, bár nevét talán még mindig kevesen ismerik. Életútja és alkotásai egyaránt egyedülállóak. (…)
A Balaton olyan tudatvers, amely a tájat, a topográfiát, az emberi testet mint adottat egyszerre láttatja és eltakarja. Láthatóvá teszi a látást és az érzékelést, de a vers létrejöttének nyelvi gesztusával el is fedi azt, hiszen célja nem az ábrázolás, nem a keletkezésről vagy a létről szóló történetmesélés, ismeretközlés, elmélkedés, hanem olyan szöveget teremt, amely – úgy, mint a táj, konkrétan a Balaton is – önmagában van, önmagában létező. (…)
Néhány éve vármegyei érték lett kulturális örökség kategóriában a balatonfüredi Jókai Mór Emlékház, mely hűen őrzi a nagy mesélő életének, örökségének fontos dokumentumait, tárgyait, és ápolja a Jókai-hagyományt is. (…)
A 2000-es évektől indul, 2025-ig tart az az időszak, amit a tanulmány vázlatosan feldolgoz. Azokat az alkotókat tárgyalja, akik később, a 2001-ben megalakuló Magyar Elektrográfiai Társaság / MET tagjai lettek. (…)
Témaválasztása rendkívül széles spektrumot fog át. Ábrázolja a gyermekkort, ám minden hagyományos, negédes és cukormázas attribútumtól mentesen. Témája a mitológia és a mese, ám ebben van egy csavar: első látásra mai, kortárs alakok, naponta az utcán szembejövő embertársaink a vásznakon, ősi, archetipikus öltözetekben és környezetekben… (…)
© 2026 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
