Erdős Attila új kötetében fordított identitáskeresést láthatunk, melynek során a felaprózódó én tapasztalatai hol egyes szám első személyben, hol egy univerzális szubjektum hangján szólalnak meg. (…)
P. Boros Ilona kiállításának fő motívuma egy tűzből kimentett barokk angyalka figurája. Az elszenesedett szobor a maga megrepedezett, fekete színre váltott formájában is hirdeti azt a szellemiséget, mely a vallás egyik alaptétele: a hitet. (…)
Történt ugyanis, hogy 1955. július 21-én táviratot kapott Földvárról, majd 22-én betoppant hozzá a vendég: Szabó Lőrinc. Az akkor már infarktusából lábadozó, zaklatott, hajszolt költő Kelemenné egy korábbi meghívásának tett váratlanul eleget. (…)
Akadt olyan időszak, amikor a tihanyi levendulaolaj jobb minősítést kapott, mint a provence-i. Ekkoriban az egyik legnagyobb kozmetikumcég, a Coty szintén vásárolt belőle, valamint a tőzsdén is jegyezték. Bittera és munkatársai hatalmas munkát végeztek… (…)
Ezek a talált, tépett, roncsolt papírcsíkokból, felületekből összeszőtt, összeragasztott munkák a végtelen és gyönyörű tengert, eget, szárazföldeket idézik, és a bennünk élő élményeket, emlékeket, érzelmeket. Az installáció mögöttük a civilizációt, jelen és múlt töredékeit, rétegeit. (…)
Ország László munkásságában sok különböző technika jelenik meg, olvad össze, de a lényeg valahol a gyökerekben van, abban az esztétikai-gondolati közlésmódban, ami csak az övé, és amit képes közvetíteni mások felé. (…)
A színek dinamikája, a mozgó, lüktető érzelmek és a monokróm nyugodt világ kettőssége, a festészet és a fotográfia kapcsolódása érdekel. Szívesen festek a szabadban, mert az ottani miliő hatásai később átsegítenek a műtermi munka nehezebb pillanatain. (…)
Az ezüstös, nyúlánk, karcsú, kard alakú gardát hívták a Balaton heringhalának, kardoshalnak, kardkeszegnek, kardahalnak, szabóhalnak is. (…)
Olyan képtárgyakkal kísérletezem, amelyekben ütközik a természeti környezetből vett inspiráció a mesterségesen kreált létezéssel, a sorompó két oldalán érzékelhető, tapasztalható más-más világ; az egyikben a törvény, a másikban „csak” a szabály. (…)
Alkotásainak nyelve közös: a természet és az emberek összefonódása, együtthatása jelenik meg műveiben. A zene, az antik témák, a keresztényi hit, a harmónia, a mediterrán hangulat, a mitikus áthallások szintén közös elemek az életműben. (…)
Mintha a környezet rezdüléseit hallgatnák a csukott szemű, harmonikus alakok és oly mértékben sikerül ráhangolódniuk, hogy a vén lombok bölcsessége járja őket át és mindkettőjüket tisztára mossa a sztoikus víztükör. (…)
A tihanyi Limnológiai Intézet a hazai tudományos kutatás egyik alappillére és fontos centruma lett. Az impozáns épületben működő tudományos intézetben neves tudósok dolgoztak: dr. Entz Géza, Sebestyén Olga a balatoni hidrobiológia úttörői lettek, de a később Nobel-díjjal elismert Szent-Györgyi Albert is rendszeres tagja, látogatója volt az intézetnek. (…)
A Balaton-felvidék, a mediterrán jellegű táj változó fény- és színhatásaival akvarellsorozatok festésére inspirál. (…)
Kezdetben jellemzőnek tekinthető volt a fénymásoló széles körű használata, ami gyakran a képek egymásba csúsztatását, egymásra rétegzését hozta magával. Az alkotások keletkezésénél megfigyelhető a hirtelen ötlet, a gyors kézvonás, színfolt beillesztése. (…)
A Csontváryról való gondolkodásunkat vissza kell terelni arra a szakmai területre, oda, ahol minden magyar művészről beszélünk: Markó Károlyról, Szinyei Merse Pálról, Ferenczy Károlyról, sőt még Munkácsy Mihályról is. Még mindig nem aknáztuk ki sem a természettudományos vizsgálódások lehetőségeit, sem a művészettörténeti, filológiai kutatások eredményeit… (…)
© 2026 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
