Szerző

Fellinger Károly

Fellinger Károly két verse

Azt mondják, ha az élők visszasírják a holtat,
a halott is velük zokog,
nincs nyugodalma, hazajár ellenőrizni,
bezárták-e az ajtót, elzárták-e
a gázcsapot, hiszen élőként ő volt,
aki elfelejtette ezeket a semmis
dolgokat (…)

Fellinger Károly: Tündér Ilonka és a kondásfiú

Hol volt, hol nem volt, a kacskaringós, fecsegő Kis-Dunában, annak is az Aranyász nevű szigetén élt egy gyönyörű hattyú. Habfehér tollú, bóbitás. Hogy miért volt bóbitája? Majd a későbbiekben kiderül. (…)

Gergely Tamás interjúja: Egy Esztendő Aranyászon három nap

Tényleg van átjárás. Gyerekverseim, bár rímesek, ütemesek, de a lényeges motívumok feltűnnek a felnőtt szövegeimben is. (…)
(Beszélgetés Fellinger Károllyal)

Fellinger Károly versei

Jánosnak nincs múltja, csak halottai
vannak, most a fekete lepel alá
bújik, de hiába, kinn a lábfeje,
beteg apjának alig van pulzusa,
gyenge, vén szíve akár a csönd gyerek-
csörgője, amikor kiesik a még
ártatlan tenyérből (…)

© 2017 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑