A tárlat címében – Magad vagy – ne csak a költészethez elengedhetetlen, Csokonai óta alap-lelkületként definiálható „áldott magánosságra” való utalást vegyék észre, hanem azt is, hogy Petőcz András szinte egyedül, majdnem társtalanul vállalja, hogy verseiben – vagy már inkább képeknek nevezzük őket? – virtuálissá oldódik a szöveg és a látható nyelvi jel közötti különbség. (…)
Orosz István igazi csendháborító. Hasonlatos Szolovjov regényének hőséhez, Naszreddin Hodzsához, aki furfangos eszű tréfacsináló, a keleti emíreknek, császároknak állandóan bosszúságot, bajt okoz. Plakátjai az életbölcsesség, az életrevalóság és humor dokumentumai, jelképei. Időtlenek. (…)
Orosz István plakátjaiból nyílt kiállítás a Kossuth-, Munkácsy- és Balázs Béla-díjas művész hetvenedik születésnapja alkalmából. Ennek láttán is az az érzésem, hogy Utisz nem jós, nem varázsló, több annál: tetten éri, fülön csípi, hétköznapi keretbe, történetbe foglalja és leleplezi az időt… (…)
Orosz István tehát falat bont, ha kell. Ugyanakkor Orosz István építkezik is. Ha tetszik, falakat épít, magának, nekünk, a saját örömére, a mi örömünkre. És ezek a falak, amelyek folyamatosan utalnak a berlini falbontásra is, ami magának a szabadságnak lett a jelképe, ezek a falak csak jelképesek. (…)
© 2025 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
