Category Esszé

Szeifert Judit: A hely metafizikája – Szávoszt Katalin kerámia architektúrái

Szávoszt Katalin kerámiaházait ugyan a New York-i felhőkarcolók monumentalitása ihlette, mégis barátságosan, emberléptékűen otthonosak. Az építmények, házak összekötő szerepe domináns. Hiszen a kapuk mögött épületek rejtőznek, illetve a nagyobb házakba kapukon keresztül lehet bejutni. (…)

Hörcher Eszter: Az újrakezdés alkonyán – Petőcz András trilógiájáról

Petőcz András új kötete az Idegenek, a Másnap és az Aysa trilógiájának egybeszerkesztett változata. A regény Anna életét követi végig, beszűkített terekben, de egy egész élet (egy évszázad története) tükrében. (…)

Láng Eszter: Tettamanti Ádám képeiről

Ha Tettamanti Ádám képeinek fő jellemzőit röviden meg kellene határoznom, három fogalommal tenném: geometria, ritmus, ismétlődés/szekvenciák. Ezen az úton halad, és a geometrikus művészeten belül erősen kitűnik egyediségével, épp az említett tulajdonságok ötvözése révén. (…)

Barti Magdolna: Téli Balaton

A lábam alól újabb morajlás hallatszott, ami a bensőmben visszhangozva terjedt tovább. A táj dermedten várt. Vártam én is. (…)

Fenyvesi Ottó: A Balaton és vidéke

A tó látványa a déli part valamely magaslatáról különösen megragadó, főleg a délelőtti órákban, napsütéses, tiszta időben. Ott hullámzik a világoszöldes víztükör, mögötte pedig kékes árnyalatban sorakoznak az északi part hegyei és a bazaltvulkánok, de csodálatos képződmény a Tihanyi-félsziget is, amely olyan mélyen benyúlik a tóba, hogy majdnem kettévágja. (…)

Könyv Kata: Ars poetica

Munkáim a gondolatiság és vizualitás mentén kérdeznek rá saját és a néző pozíciójára, teszik ezt úgy, hogy a kérdésfelvetéssel egyidejűleg állítanak is. Állításuk pedig saját megtestesülésükkel és konnotációival is azonos, így felmutatnak és leképeznek egyszerre. (…)

Halász Levente: A megismerhetetlen város

Lelki, szellemi és fizikai felkészültség kell ahhoz, hogy az utazó feltérképezhesse. Pontosabban fogalmazva, kapirgálhassa azt az urbánus felszínt, amely alatt az ókori, a középkori, a reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus, a historizmus, a fasizmus, végül a posztmodern korok, stílusok, a társadalmi fejlődés maradványai rétegződnek. (…)

Békési László: Maga az ókor

Talán a római metró az egyedüli a világon, ami kintről a központ felé épült, hiszen a belső szakaszokon annyi a régészeti lelet, hogy először a külső szakasz készült el (C vonal). (…)

Izsák Éva: Az európai városok eredete

Innen irányították a rómaiak szinte egész Európára kiterjedő birodalmukat. Települések, városok épültek a folyók mellett, megalapozva a mai kor metropoliszait is. Az ókori császári birodalomban pontosan tudták a természeti környezet értékeit, hasznosították a városföldrajzi energiákat. Mindehhez tökéletes példaként szolgált Róma. (…)

S. Nagy Katalin: A lélegző múzeum

Róma önmagában múzeum. 2800 éve folyamatosan bővülő gyűjtemény. Utcái, terei, épületei, tárgyegyüttesei az európai civilizáció, kultúra, vallások, művészetek, mindennapi élet, népek és nemzetek emlékhelyei. Minden együtt. És minden mindennel összefüggésben. Az emberi történelem tanúságtevői. (…)

Kelemen Marcel: Kezeink

A Kezeink képciklus majdhogynem fekete-fehér világának időtlenséget, csöndet, elmélyülést, meditatív állapotot kiváltó hatása már önmagában is erősíti mondanivalómat. Redukált színhasználatukkal maguk a freskók is ebbe az irányba vittek, emellett sok fotót is készítek, főleg emberekről, többnyire fekete-fehérben. Fontos azonban észrevenni – a festmények hangulatát, jelentését szinte a motívummal azonos erővel alakító – rejtett színességet. (…)

Hegedűs Gyöngyi: Magaspart válimákkal

A képek a balatonaligai magasparton készültek ennek az évnek a folyamán. A szöveg hozzá Váli Dezső festőművész blogjából írt, úgynevezett válimák, melyeket lelkigyakorlatként írok már több mint egy éve. Mert nem a szerző a fontos, hanem a szereztetés. (…)

Halász Levente: Súlytalanul lebegve a szerelem és romantika fővárosa fölött

Párizsról nem lehet írni. Túlságosan sokszínű, bonyolult és mély azon érzések és érzelmek csoportja, amelyeket a város látogatása során átél, megtapasztal az oda utazó. Aki egyszer megfordult Párizsban, az ottani városélmény akarva-akaratlanul is felkavarja lelkét, formálja jellemét. Végérvényesen. Mégis írok Párizsról. (…)

S. Nagy Katalin: Louvre, Montmartre, Farkas

Amikor elhagytam a várost, biztos voltam benne, hogy soha többet nem térek vissza. Ám a sors már 1977-ben másként döntött, amikor – dr. Székács István pszichoanalitikus közvetítésével – kijelölt arra, hogy lábjegyzet legyek a legeredetibb, legkülönösebb magyar festő életművében. (…)

Izsák Éva: Idő és tér vonzásában

Minden várost erősen meghatároz a természeti környezete, és sok évszázados fejlődése sem független ettől. Alakulására tehát tér és idő egyaránt rányomja bélyegét. Térbeli adottságok szabják meg a város növekedését, átalakulási folyamatait, időbeli változásait pedig a várostörténet jegyzi. E folyamatok szép példája a francia főváros: Párizs. (…)

« Older posts Newer posts »

© 2026 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders Noren — Up ↑