A történelem utcáin sétálhatunk, majdnem 3000 év eseményeit nézhetjük meg Rómában. Egész napos sétával a Colosseumtól indulva eljuthatunk Viktor Emánuel emlékművéig, és közben – ezzel együtt – átsétálhatunk a történelmen. Innen irányították a rómaiak szinte egész Európára kiterjedő birodalmukat. Települések, városok épültek a folyók mellett, megalapozva a mai kor metropoliszait is. Az ókori császári birodalomban pontosan tudták a természeti környezet értékeit, hasznosították a városföldrajzi energiákat. Mindehhez tökéletes példaként szolgált Róma. Mindenki arra vágyott, hogy a városban telepedjen le. Milliós tömeg élt itt, nemcsak a hét domb tetején lévő arisztokrata palotákban, hanem földbe vésett lyukakban is. A hagyomány szerint Róma városát Romulus és Remus alapította, majd Romulus megölte Remust és így lett Róma első királya.
A Colosseum építése a keresztény időszámítás kezdete után 80 évvel, Vespasianus császár uralkodása idején fejeződött be. A város jelképéül szolgáló épületben a keresztényeket oroszlánok elé vetették, gladiátorok vívtak egymással élet-halál harcot. Az amfiteátrumot esős időjárás esetén sátorral fedték be. Az épületet Titus császár avatta fel, akinek diadalíve a Colosseum melletti Palatinus-domb tetején található. Innen láthatjuk a várost körbefutó Tiberis folyót is. A sokféle legenda egyike szerint a dombon egykoron pásztorok éltek, majd a későbbiek folyamán alakult a terület arisztokrata negyeddé. Ásatások, régészeti leletek bizonysága értelmében ez volt az első lakott hely. A későbbi időkben a területet a császárok lakták. A magaslaton nemcsak patríciuslakások álltak, hanem mindig is kiemelt vallási helyként szerepelt a városban.
A Colosseum belülről (forrás: Pixabay)
Mindeközben épült az egész Európát uralma alatt tartó Római Birodalom is (Imperium Romanum). amely maradandó hatást gyakorolt a nyugati civilizációra, kultúrára, vallásra, politikai fejlődésre és a művészetekre is. A birodalom egészében elterjedt hivatalos nyelv, a latin köznyelvi változatából (az ún. vulgáris latinból) alakultak ki Európa újlatin nyelvei. Ezek a gyarmatosítások során más kontinenseken is elterjedtek: legfontosabbak közülük (a beszélők száma szerinti sorrendben) a spanyol, a portugál, a francia, az olasz és a román. A többi európai nyelv is nagyszámú latin jövevényszót tartalmaz. A római jog képezi a modern európai jog alapjait. Az ókori Róma további bizonyítékai a Forum Romanum, valamint a Santa Maria Maggiore is. Az előbbi az ókori Róma fő köztere, míg az utóbbi Róma legnagyobb székesegyháza, pápai főszékesegyház (a Vatikánon kívül).
A birodalom legnagyobb kiterjedése idején 117-ben, Traianus uralkodása alatt (forrás: Wikipédia)
Történelmi sétánkat a Piazza Navona téren folytatjuk. A tér helyén egykoron, Titus császár idejében stadion állt, amely nagyobb volt, mint a Colosseum. A stadiont a középkorban lekövezték és betemették. Nagyon sok történelmi esemény színtere volt, most inkább a szökőkutak fontosságát emelném ki. Ezek közül számomra legkedveltebb a Négy folyó szökőkútja. Az alkotás X. Ince pápa megrendelésére készült, az oldalán lévő négy férfialak négy kontinens fő folyamait szimbolizálja (Gangesz, Nílus, Duna és Rio de la Plata).
Mikor a Capitolium arénájában már küzdöttek a keresztények az oroszlánokkal, aközben Róma katakombáiban erősödött és növekedett a kereszténység. A város történelmi fejlődésére, fontosságára és hatásának erősségére jellemző az is, hogy a római katolikus egyház legfőbb székhelye, a mindenkori pápa lakhelye, Vatikánváros is itt található. A világ legnagyobb műkincsgyűjteménye mellett Szent Péter tere, valamint a mögötte látható hatalmas bazilika is érzékelteti mindezt az óriási egyházi hatalmat.
Római látkép a Szent Péter térrel (forrás: Pixabay)
A tér közepén állva elgondolkodhatunk azon, hogy Róma alapítása óta hogyan és mivel hatott nemcsak a történelemre, Európára, hanem a globális térre és gondolkodásra is. Szép példája ennek az ünnepi pápai áldás (Urbis et Orbis), amely egyszerre szól a Városért és a földkerekség minden emberéért.
