Tag Oláh András

az ember kerítéseket bont és falakat / kivágja a fákat és keze nyomán / új alakot nyer a kertvég de a szétfűrészelt / fákat visszahordja az emlékezet (…)

mióta a tanárnő elköltözött / a kerítés lécei között a rés pusztulást / mutat… elhanyagolt a kert / senki nem gondozza a növényeket / az esőcsatorna alatti hordó megtelt / az épület ablakán a spaletták zárva / a napozóágy a tornácon hever / dögcédulát tűzött rá a szél (…)

mostanában egyre többet beszél a múltról / a kísértések gyermekkoráról / s az idő lyukas markára bízza / a homályból előbillenő kusza képeket – / elmaradhatatlan mellénye alatt / a szív rásimul az ingre / már tudja: bármi megtörténhet / de semmitől sem kell tartani (…)