Bálint Ádám Fóliói, akár az Idők végezetében eltűnt (kvázi)üzenetek, titokzatos lapok, melyek áttetsző hártyái között mikroszkopikus jelen(t)ések is lapulnak… (…)
A technikai fejlődéssel a sajtókarikatúra jelentősen átalakul. A korábban szinte kizárólag fekete-fehér rajz a nyomdatechnikának köszönhetően kiszínesedik. Ez nem minden esetben jó, de új dimenzió, új lehetőség. Nagy segítséget és új eszközt kínál a rajzolóknak a számítástechnika. (…)
A városok anyja. A világ egyik leghíresebb és legrégebbi fővárosa. A demokrácia bölcsője, a szellemi élet mai napig meghatározó központja. Az ókori Athénban működő társadalmi, politikai és kulturális miliő két és fél évezrede alapozta meg és jelenünkben is befolyásolja a „nyugati civilizációt”, ezzel együtt mindannyiunk életét. (…)
Sivatag, sziklák, félsziget: Athén mégiscsak egy sziget. Egyik szomszéd nép sem érti, amit itt írnak és beszélnek, illetve minden szomszéddal akad egy-két egy-két-évezredes lezáratlan balhéjuk. (…)
Az athéni fellegvár Európa jelképe, mindaz, amiért érdemes emberként létezni. A meredek tetején 150 méter magasan tündököl a márvány épületegyüttes, mely Periklész uralkodása idején Pheidiasz (Kr. e. 521 – Kr. e. 430 k.) irányításával a városvédő Pallasz Athéné tiszteletére készült. Számomra ez a múzeumok múzeuma! (…)
Az ember jelenlétét és környezetalakító tevékenységét a földtani rétegekben kialakult szünetek, hiátusok jelzik. A városok története egyben a földtaniréteg-hiányok jelenléte is. Athén példája mutatja számunkra a több ezer éves várostörténet és geológia összefüggéseit. (…)
A karikaturista szándékosan használja a szélsőség, a meglepetés – sőt: meghökkentés – néha talán bántó eszközeit is, hiszen ezek mozdítják ki leginkább gondolatainkat megszokásainkból, ezek sarkítják legjobban kérdéseinket is, válaszainkat is. Meglepő hatásokra hagyományos módon reagálni vagy várt eseményekre meglepő választ adni – a humor bevált módszere. (…)
A papírképek korából fennmaradt, albumba ragasztható családi fényképek miniatürizált mivoltjuk folytán is tárgyi metaforái számomra a mikrotörténelemnek. Ugyanakkor fontos relikviák az apró tárgyaink birodalmában, melyeket fiókokban, dobozokban gyűjtögetünk, vagy profán, de annál becsesebb kis családi oltárokon, üveg mögött őrizgetünk. (…)
Korai képeim elégedetlenségből fakadó lefestéséből származtatva 2015-től tudatosan kísérletezem a kész festmények átfestésével, lemosásával, lehúzásával, kifejező lepusztításával. 2019-től vászonra nyomtatott digitális fotóimat használom erre a célra: festékrétegekkel alakítom a felületet az expresszív hatás érdekében. (…)
Velence élő múzeum. Pontosabban az volt. Ám a tömegessé váló turizmus oltárán feláldozták. Meggondolatlanul, rövid távú pénzügyi érdekek miatt. (…)
Velence egy régi réz kapucsengő egy titkos sikátorban, amit már senki nem nyom meg, és az van a márványra felvésve, hogy Curtis. (…)
Érdemes kimenni az erkélyre, lenyűgöző a panoráma, sok szakember szerint ez a tér Velence, sőt Európa, sőt az egész világ legszebb tere. (…)
A város palotái és műkincsei a mai napig tanúskodnak Velence egykori gazdagságáról. Korábban fontos tengeri hatalom volt, földrajzi elhelyezkedése miatt is kedvelt város. „Adria királynője” néven a Földközi-tenger legfontosabb kereskedelmi útjait irányította, hidat jelentett Kelet és Nyugat között. (…)
Sipos Sándor vizuális nyelve és metastrukturális festészetmegközelítési módja a „majdnem olvashatóság” és a „majdnem láthatatlanság” jellemzőit foglalja magába. (…)
A város Debrecen, ahol én is már sok évtizede élek, s ahol a könyv szerzői is, születésüktől fogva. Így nagyon is könnyű dolgom van, amikor ezt a felelgetős, beszélgetős kis kötetet olvasom, mert ismerem a város utcáit, tereit a Déli sortól a Darabos utcáig, az István úttól a Csapó utcáig. (…)
© 2026 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
