Szekció

Képzőművészet

Horkay István: Néhány gondolat a digitális kollázsról (A Raoul Wallenberg-film kapcsán)

Raoul Wallenberg svéd diplomata 1944-ben, a német megszállás és a nyilas terror idején, Budapesten zsidók ezreit mentette meg a deportálástól és a haláltól. Miután 1945 januárjában a szovjet csapatok elfoglalták Budapestet, Wallenberg kereste a kapcsolatot az orosz katonai vezetőkkel, akik csapdába csalták, és január 13-án letartóztatták. Később Moszkvába szállították, ahol különböző börtönökben raboskodott, de sorsáról nincsenek hiteles adatok. Valószínűleg 1947-ben hunyt el. Filmem ennek az izgalmas történetnek a rekonstruálásával próbál bepillantást adni az akkori politika elképesztő, szörnyű világába. A megvalósításban felhasználunk visszaemlékezéseket, korabeli fotókat, filmeket és egyéb dokumentumokat. A film sajátos képi karakterét a korábbi munkáimban kifejlesztett „mozgó grafika”, a digitális kollázs segítségével alakítottam ki. (…)

Koroknai Zsolt: Mediator – a dekollázs technikája

Megelőlegezve a kérdésre a választ, miért is dekollázs? A Mediator az idő katapultján ücsörögve munkába kezd, a lineáris szekvenciák, a csapó hangjára, a vágás, az alkotás folyamatában metrikus létét feltételezve kitölti valóját. Kívülről nézve ő a Mediátor, de belső mélyébe eszmélve a tartalom kollázsformáit metszi a képek nyelvére. (…)

Varga László: Bocskai utca

Barti Magdolna: Kapu

Először csak nézted, barátkoztál vele. Nézted a színét, a repedéseit. Hallgattad, hogyan ropog, nyikorog, ahogy változnak az évszakok. Majd óvatosan egész közel léptél. (…)

Kölüs Lajos: Akárhogy is rejtőzködött, karambol lett a vége

Zenei lüktetések is áthatják a műveket, zenei felhangok, félhangok, ritmusok és kihagyások teszik mozgalmassá, zörejessé a képeket. (…)

Deák Csillag: Átvillódzások

Szubjektív vagyok nézve a képeket, és nem tudom, eljutok-e az objektivitáshoz. A fontos az, hogy szólnak hozzám, és hozzánk a képek, a művészet belső világáról, a művekről, amelyek izgalmasak, relevánsak, hittel és reménnyel teliek, a jelenhez szólnak, legyen bármi is a tárgyuk. A jelen teszi őket kortárssá, akár Shakespeare-t, a jelenben születik újjá a múlt, őrződik meg és folytatódik tovább. (…)

S. Nagy Katalin : Az Arnolfini-Kör művészei

Hét alkotó kollázsait válogattuk a bemutatkozásra. Egyrészt mindegyikük készít kollázsokat, így azonos műfajhoz tartozó műveket hasonlíthatunk össze. Másrészt a kollázst tartom a kubizmus óta máig a modern művészet, az avantgárd és az avantgárd utáni művészeti irányzatok meghatározó, a szemléletbeli változásokat közvetítő műformájának, egyben domináns munkamódszernek, az alkotási folyamat olyan részének, amely a befogadásban is kiemelt jelentőségű. (…)

T. Horváth Éva: Miért a kollázs?

Az anyagokhoz való vonzódásom vezetett a kollázshoz. Tulajdonképpen azzal a természetességgel használtam gyerekkoromtól a rendelkezésemre álló dolgokat képek, plasztikák létrehozására, mint manapság. (…)

Alföldi László András: A Pompeji vázlatok keletkezéstörténete

Így visszatekintve alkotói múltamra és az itt látható Pompeji vázlatokra, kezdem érteni, hogy az utóbbi években – annak ellenére, hogy sohasem jártam ott – miért éppen Pompejinél kötöttem ki. Mert számomra az álló idő és Pompeji egy. (…)

Zsubori Ervin: Helyükre tenni a dolgokat – Susanna Lakner kollázsművészetéről

Lakner Zsuzsa, vagy ahogyan a kollázs globális alkotótáborában ismerik: Susanna Lakner a helyén van. Susanna kollázsista, ennek minden következményével együtt. Számára a világ olyan létező dolgokkal van tele, amelyek arra várnak, hogy a helyükre kerülhessenek végre. (…)

Zsubori Ervin: Menteni a menthetőt

Gerincekből, keményborítókból, előlapokból, belső címoldalakból, nyitó és zárófejezetekből, impresszumokból, félsorokból, tartalomjegyzékekből és ajánlásokból építkező, ihletett kollázs-univerzuma sohasem látott arcait tárja fel a klasszikusoknak. (…)

Gábos József: Kubista Homage

Idén 50 éve halt meg Braque és 40 éve Picasso, 101 éve, hogy kettejük közül valamelyik elkészítette az első kollázst. Itt eltérőek az álláspontok arról, hogy ki. Legtöbben a nádfonat mintájú viaszosvászonra festett, ovális Picasso csendéletet említik. De ebben az időben ők ketten olyan szoros kapcsolatban dolgoztak, naponta találkoztak, hogy az ekkor készült képeik könnyen össze is téveszthetők. (…)

Mojzer Tamás: A véget nem érő kép

Az emberi test egyszerre eszköze és tárgya önmaga művészetének, ezáltal a test a legfontosabb jelentéshordozó. A test jel-hagyásai a térben és időben alapvető fontossággal szerepelnek munkáimban. Saját munkáimban azt gondolom az emberi test jelenlétéről, hogy a test ősidőktől adott objektív szerepét juttatja érvényre. A nyomhagyás rituális szerepe elsődleges. (…)

Baky Péter: Éles Bulcsúról

Művei általam ismert többségének alaptémája, gondolati gyökere a táj, a természet, az épített környezet szűkített vagy éppen bővített részlete sajátos szemszögből, Éles Bulcsú szemszögéből vizsgálva, átitatva az ő belső világával, átlényegítve, átépítve a látványt! Bulcsú felvetéseiben, képi gondolataiban számos lehetőség rejlik. (…)

Kováts Albert 80

Ezúton köszöntjük Kováts Albert festőművészt, aki ma, 2016. április 10-én ünnepli 80. születésnapját.

© 2017 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑