Szekció

Képzőművészet

Ujj Ágnes: A parti lét napjai – Györgydeák Györgyről

A plasztikus művekhez szinte kizárólag helyi anyagokat használt, a ház körül, az udvaron, a vízben fellelhető darabokat, uszadékfát, nádtorzsát, fűzvesszőt, bútortöredékeket, bőr- és textildarabokat, gyerekjátékok maradványait, elhasználódott szerszámok fragmentumait. (…)

Petőcz András: Concrete

Négy évtized experimentális műveit bocsátja közre Petőcz András 2018 novemberében megjelent Concrete című kötete.

Szombathy Bálint: Daradics Árpád piros korszakáról

A fekete – pontosabban a fekete-fehér – és a piros házasítása az utóbbi évtizedekben Daradics Árpád művészetének messziről felismerhető védjegyévé vált. Picasso kék korszaka a kilencszázas évek első évtizedére esik, Daradics piros korszaka körülbelül száz év elteltével veszi kezdetét, és még nem tudni, meddig terjeszkedik az időben. (…)

Kováts Albert: P. Boros Ilona művészetéről

A vonal, amiről mindig azt halljuk, hogy a természetben nem létezik, absztrakció, csak az ember találta ki segítségül, hogy ábrázolni tudjon, nos, ez az elvont vonal P. Boros Ilonánál élő valóság lesz: vonalból fonal. Ilona megtestesíti a vonalat. (…)

Horváth Erzsébet: Raszterek

A plakátok, hirdetések felkerülnek különböző felületekre, mint például kerítéselemekre, azért, hogy információkat közvetítsenek. Idővel emberek által, vagy természeti hatásra el-, illetve lekerülnek onnan, letépik őket vagy megrongálódnak. Ez azonban nem állítja vissza tökéletesen az eredeti, korábbi, „tiszta” állapotot, hanem a maradványok hibaként, töredékként, felesleges, használhatatlan, célt nem szolgáló látványként – vizuális hulladékként jelennek meg. (…)

Lonovics László: A hiba és a véletlen közelében

Egy grafikám nyomtatásakor kép helyett a nyomaton különböző betűsorok és tipográfiai karakterek voltak láthatók. Első reakcióm az volt, hogy kidobom az így létrejött nyomatot, de felfigyeltem a betűkarakterek és sorok változatos ritmusára. Mint kiderült, azok a kép byte kódjai. Úgy gondoltam, ilyen értelemben a digitális kép szimbólumaiként alkalmasak a grafikai transzpozícióra. (…)

Kozma Péter: Online ID – a hiba használata a hibátlan környezetben

Az Online ID sorozatomban egy egyedi, általam kidolgozott képalkotási módszerrel dolgozom. A portrésorozatban a multipoligonális renderelés lehetőségeit kihasználva módosítok háromdimenziós környezetben klasszikus, igazolványkép-szerű portrékat. (…)

Szlaukó László: Hiba (recycling)

Itt a hiba nem a készülékben van. Én idézem elő, szándékosan, és vizsgálom lehetőségként. Az első xerox gép, amin kísérletezhettem egy kutatóintézetben, fél szobát betöltő kolosszus volt, a dobot, melybe az elektromágnesezhető fekete port tettük, még kézzel forgattuk a másolás előtt, aztán jött a ráégetés. (…)

A. Fehér Vera: A hibák demokratizálódásáról

Az én olvasatomban a hiba olyan jelenség, amely az alkotás során az alkotói szándék ütközését jelenti egy váratlan eseménnyel. Azért lehet érdekes ez a fotográfiában, mert ez egy olyan médium, ami a valóságot a maga esetlegességével együtt rögzíti. (…)

Gyenes Zsolt: A hibáról a techno-művészetek kapcsán

A techno-médiumok története során mindig egyértelműen felfedhetővé vált az a tény, hogy ugyanazt a médiumot teljesen másképpen használták, használják az „irodában” és a „műteremben”. Korunkban a szoftver meghatározó; annak teljesen eltérő módon való alkalmazására fókuszálunk a művészetben. (…)

Kecskés Péter: Divináció, digitális glitch, analóg hibaizmus és stochasztikus technikák munkáimban

Először a művészeti praxis mágikus vetületeiről beszélnék, arról a folyamatról, amiben szellemek, daimónok kezdenek beszivárogni a képbe. A daimón szót itt eredeti értelemben használom, mely nem a démonikusra utal, hanem – szerencsés esetben – isteni-divinatórikus jelként mutatkozik meg, tárul fel. (…)

Lieber Erzsébet: Szövethiba – Kaotikus-e a műalkotás és az azt övező valóság kapcsolata?

A kreativitás egyik alapeleme a kockáztatás, az ismeretlen kimenet lehetőségének, a hibázás rizikójának a felvállalása. Így van ez a tudomány porondján is. „Aki még sosem követett el hibát, valószínűleg még sosem próbált semmi új dolgot.” – állapítja meg Albert Einstein. A hiba gyakran nem csupán a kísérlet velejárója, hanem az eredmény éppen általa születik meg, a hibát mintegy magába olvasztva. (…)

Czakó Zsolt: Hiba? Innét nézve igen, no de…

Nézőpont- és kontextusfüggő, hol és mit gondolunk épp hibának, avagy hiba-e egy folyamatban a véletlen és az általa létrejött eredmény. (…)

Kelle Antal ArtFormer: Szándékos deviancia a kinetikus szobrászatomban

Munkáim geometrikus alapformákból felépülő konstrukciók, kinetikus szobrok, melyek mozgathatók, illetve önmozgók. Hasonlókat a matematikából jól ismerünk, tökéletességüket sokszor unalomig vizsgálgatjuk/vizsgálgattuk. Engem, pontosabban a kíváncsiságomat viszont az érdekli, hogy mi történik, ha a szabályosságukból elveszünk, azaz „elrontunk” valamit. (…)

HAász Ágnes: A hiba mint esély a digitális képzőművészetben – Gondolatok A hiba esztétikája című kiállításról

A köznyelvi, a mindennapokra vonatkoztatott meghatározástól elszakadva, a digitális képzőművészet kontextusában vizsgáljuk, elemezzük, próbáljuk megfogalmazni a hiba jelenségét, felmutatni a műalkotásba épülésének hatás-jellegét. (…)

© 2019 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑