A fényművészet önálló terület, ahol maga a fény válik főszereplővé. A művek „anyaga” önmagában megfoghatatlan, megragadhatatlan. (…)
A „videófónia” arra utal, hogy a kísérleti elektronikus audiovizuális művészetben, vagyis a videóművészet jelentős területén, mint ahogyan a példák is plasztikussá tették, a hang és (mozgó)kép sajátos, egyenrangú viszonyt alakíthat ki. (…)
Tanulmányunk a videóművészetre fókuszál, így ebből a perspektívából tekintünk szét. (…) Ez a szöveg a Magyar Műhely szellemiségéhez kapcsolódó videóművek közül szándékozik egy szubjektív válogatást, összegzést felvillantani. (…)
Pécsen a fényképezés megjelenése, a gyökerek a XIX. század második felére nyúlnak vissza. Az első fényképész 1860-ban tűnt fel a városban. A XIX–XX. század fordulóján öt-hat hivatásos fotográfus munkálkodott. (…)
Ez a dolgozat a hang és mozgókép sajátos kapcsolatát vizsgálja az audiovizuális művészet területén. Példákat sorakoztat fel a szerző az utóbbi időszakban készült és különböző fesztiválokon, illetve galériákban bemutatott opuszaiból.
A Martyn Galériában kiállított Boldvai-, Dobokay- és Eiter-művek közös tulajdonsága a szabad, határokat is átlépő kísérletezés, a biológiai, fizikai és kémiai folyamatokra épülő gondolkodás és fotóművészi megvalósítás. Munkáik nem absztraktak, hanem önmaguk konkrétságában fogalmazódnak meg. (…)
Kísérletező multi-/intermédia művészként a különböző médiumok közötti átjárhatóságok érdekelnek. Azzal összefüggésben a tudomány vívmányai, művészi felhasználásuk, „kimozdításuk”, a hibák/artefaktok esztétikája stb. folyamatosan nagy szerepet kapnak projektjeimben, kollaborációim folyamán. Az idő kérdése, problematikája folyamatosan felmerül audiovizuális munkáim kapcsán. Minden pillanat végtelen… Continue Reading →
Bár a Dunántúlon inkább az észak-nyugati szél jellemző, olykor délről is jöhet fuvallat. Ez kellemesen meleg, termékenyítő szellő. Ilyen Pécs kulturális-művészeti élete is, és annak hatása. (…)
Ebben az évben zárja le e sorok írója a Látható hangzás című könyve kéziratát. A kötet a magyarországi kortárs vizuális zenét tekinti át a nemzetközi, hasonló összefüggésekbe ágyazva, illetve azokkal összevetve. Nagyjából száz itthoni vagy hazánkból származó művész ide köthető alkotásaival foglalkozik a munka. (…)
Ungváry Tamás: Esztétikai és érzelmi élményeim vannak úgy a zene hallgatása, mint komponálása közben, ahogy biofiziológiai reakcióim is. Elkap a flow, el tudok merülni egy dologban nagyon-nagyon mélyen, és akkor nem létezik a világ. A mozgást, a dinamikát, a ritmust, a formát érzem, amikor zenét hallgatok, ezeket érzékelem, amikor képeket, vizuális munkákat látok. (…)
A korábbi tematikus számokhoz (A hiba esztétikája, Hibrid) hasonlóan ez a válogatás is a választott téma kortárs művészeti, elméleti-gyakorlati körbejárását, a fogalom meghatározását, de leginkább kiterjesztését vagy újrafogalmazását tűzi ki célul. (…)
Megjósolhatatlan a végeredmény az elektronikus és digitális modifikációk egymást követő sorozata kapcsán. A hiba és a véletlen nem áll messze egymástól. Magában a mediális kommunikáció természetéből adódóan telítve van hibákkal. (…)
Olyan különféle keresztező és hibrid eljárások izgatnak már igen régóta, amelyekkel akusztikus hangszerek spektrumait vagyok képes teljesen összekeverni elektronikus hangszerek spektrumaival. Ez valójában fából vaskarika, de engem mindig is ezek a lehetetlen megoldások érdekeltek. Sokszor izgat az a játék, hogy akusztikus környezetet elektronikus környezetként kezeljek és vica versa. (…)
© 2023 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
