Mintha a környezet rezdüléseit hallgatnák a csukott szemű, harmonikus alakok és oly mértékben sikerül ráhangolódniuk, hogy a vén lombok bölcsessége járja őket át és mindkettőjüket tisztára mossa a sztoikus víztükör. (…)
A csobbanunk? A nyálkás lépcsőkön a megcsúszás, a van-e még vajon egy foka, a hínár, a marha hideg, a süppedős iszap. Az első hullám, ami fölcsap a pöcsödig, a fölszisszenés, a most már tényleg bukjunk bele, a fröcskölés. (…)
Van abban ugyanis valami leírhatatlan szépség, ahogy egy üres feleses üveg zúzmarás lesz, vagy széttörik rajta a fény. Az elkortyolt sugarak nyomában megfoghatatlan tragikum jár persze. „Behúzott szárnyú felfelé zuhanás.” Semmi más. (…)
Sekély a víz és zavaros. Déli part. Föl van a széltől kavarodva. Telemegy a gatyám iszappal, ha belemegyek. Nem szeretem. De, gondolom, mindenkié telemegy. Ez az egy rossz van, meg a meggykompót, itt, Fonyódligeten. (…)
Úgy mozgott a tupperos nő keze, ahogy a második adag tésztát gyúrta, mint azok a tüskék, amikbe beleesett ma már a Roli legalább négyszer, meg a szája is mozgott, hogy a kelesztőtál meg a Mix Fix. Elmondta ezeket az utcánkban havonta kétszer, mert a Husztik anyja is tupperozott, nemcsak a Detti néni, de gondolkozott egy ideje a Bőzsöny Magdi néni is rajta, hogy beszáll, mert akinél a bemutató volt, kapott egy tupperos sótartót mindig, de volt, hogy egy műanyag sodrófát is adtak. Megérte. (…)
A kilencvenes évek elején a fax art friss és játékos nyelvváltozatot kínált a küldeményművészet és a copy art idiómakészletét korábban már elsajátító alkotók/gondolkodók számára. Bohár szerint üdvözlendő, hogy a távmásolóval megalkotott képek túl vannak a máshogy tovább nem adható művészi tartalmak közvetítésének egyszerű felvállalásán, ezért végre magára az esztétikai minőségre koncentrálhatnak. (…)
A Magyar Elektrográfiai Múzeum a fiatalon elhunyt Bohár András nevét vette fel, átmeneti otthonra pedig a Makovecz Imre tervei alapján készült szigetvári Vigadó épületében lelt. A BA MEM 2010 augusztusában nyílt meg a nagyközönség előtt. (…)
Hogy jutott hát el Kaurismäki a Juha adaptálásához, és miért pont ezt a művet választotta feldolgozandó alapanyagul? A válaszban egyszerre van jelen a finn irodalmi és filmes hagyományról, és a filmes megjelenítésről való sajátos gondolkodása, továbbá a zene iránti féktelen rajongása. (…)
Gaál filmje lassan csordogál a válaszok tölcsértorkolata felé, miközben a felejtés és az emlékezés, az értelem vagy érzelem a felszín és a mélység kérdéseit teszi fel magának és nekünk nézőknek. (…)
Georg Höllering 1936-ban fejezte be Hortobágy című filmjének munkálatait, ám az sokáig nem kerülhetett magyar néző szeme elé, a hazai cenzúra ugyanis jó ideig visszatartotta az alkotást. Az 1937. január 31-i bécsi ősbemutatót követően aztán egy megcsonkított, az eredetinél tizenöt perccel rövidebb verziót a honi filmszínházak is műsorukra tűztek. Csekély sikerrel. (…)
Szembe kell nézni a jelennel, még ha ez a múlttal való konfrontálódást jelenti is – sugallják a maszkjukat letépő, túl korán és hirtelen felnőtté váló „forradalmárok”. Egy közülük a kis Pinky is, kit verseinek felolvastatásával tesz nevetségessé az egész osztály előtt az egyik tanár. Hová vezetnek, vezethetnek az ő és kortársai útjai? Főképp erre a kérdésre keresi a választ Alan Parker 1982-es filmje, valamint dalaival a Pink Floyd frontembere. No meg talán George Orwell is. (…)
Drótposta-fiókomba tömörített csatolmányként érkeztek a somogyi képzőművészek alkotásai. Azon tűnődtem, vajh miféle algoritmus képes bitekké butítani színeket, érzéseket, hangokat és hangulatokat, mi tesz virtuális linkgyűjteménnyé műveket, életeket és életműveket? Micsoda lelketlen mechanizmus csomagolja képfájlokba a vásznakat, és megint csak mi változtatja őket ikonná operációs rendszerem asztalán? (…)
„Nem vénnek való vidék…” – így kezdődik William Butler Yeats: Hajózás Bizáncba című költeménye. A vers metaforikus utazás az öröklét felé és tanúságtétel az Éden személyes megtapasztalásáról. Cormac McCarthy ezeket az elemelt első szavakat teszi 2005-ben megjelent regényének címévé, hogy két évre rá a Coen fivérek filmplakátján díszelegjen a yeats-i versnyitány: No country for old men. (…)
John Waters mondotta egyszer, hogy ízléstelenségből katedrálist építeni a harmónia legmagasabb foka. Quentin Tarantino korunk egyik legnagyobb katedrálisépítője. (…)
© 2024 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑