Szerző

Vass Norbert

Vass Norbert: Csusza

Úgy mozgott a tupperos nő keze, ahogy a második adag tésztát gyúrta, mint azok a tüskék, amikbe beleesett ma már a Roli legalább négyszer, meg a szája is mozgott, hogy a kelesztőtál meg a Mix Fix. Elmondta ezeket az utcánkban havonta kétszer, mert a Husztik anyja is tupperozott, nemcsak a Detti néni, de gondolkozott egy ideje a Bőzsöny Magdi néni is rajta, hogy beszáll, mert akinél a bemutató volt, kapott egy tupperos sótartót mindig, de volt, hogy egy műanyag sodrófát is adtak. Megérte. (…)

Vass Norbert: Fakuló faxpapírok

A kilencvenes évek elején a fax art friss és játékos nyelvváltozatot kínált a küldeményművészet és a copy art idiómakészletét korábban már elsajátító alkotók/gondolkodók számára. Bohár szerint üdvözlendő, hogy a távmásolóval megalkotott képek túl vannak a máshogy tovább nem adható művészi tartalmak közvetítésének egyszerű felvállalásán, ezért végre magára az esztétikai minőségre koncentrálhatnak. (…)

Vass Norbert: A múzeum mint metafora – a szigetvári Bohár András Elektrográfiai Múzeumról

A Magyar Elektrográfiai Múzeum a fiatalon elhunyt Bohár András nevét vette fel, átmeneti otthonra pedig a Makovecz Imre tervei alapján készült szigetvári Vigadó épületében lelt. A BA MEM 2010 augusztusában nyílt meg a nagyközönség előtt. (…)

Vass Norbert: Egy némafilm dallama

Hogy jutott hát el Kaurismäki a Juha adaptálásához, és miért pont ezt a művet választotta feldolgozandó alapanyagul? A válaszban egyszerre van jelen a finn irodalmi és filmes hagyományról, és a filmes megjelenítésről való sajátos gondolkodása, továbbá a zene iránti féktelen rajongása. (…)

Vass Norbert: Bajnóczi Gábor balladája

Gaál filmje lassan csordogál a válaszok tölcsértorkolata felé, miközben a felejtés és az emlékezés, az értelem vagy érzelem a felszín és a mélység kérdéseit teszi fel magának és nekünk nézőknek. (…)

Vass Norbert: Vihar a Hortobágyon – egy lírai muszáj-Easternről

Georg Höllering 1936-ban fejezte be Hortobágy című filmjének munkálatait, ám az sokáig nem kerülhetett magyar néző szeme elé, a hazai cenzúra ugyanis jó ideig visszatartotta az alkotást. Az 1937. január 31-i bécsi ősbemutatót követően aztán egy megcsonkított, az eredetinél tizenöt perccel rövidebb verziót a honi filmszínházak is műsorukra tűztek. Csekély sikerrel. (…)

Vass Norbert: Fejjel a Falnak – Utópisztikus utazás Orwelltől Pink Floydig

Szembe kell nézni a jelennel, még ha ez a múlttal való konfrontálódást jelenti is – sugallják a maszkjukat letépő, túl korán és hirtelen felnőtté váló „forradalmárok”. Egy közülük a kis Pinky is, kit verseinek felolvastatásával tesz nevetségessé az egész osztály előtt az egyik tanár. Hová vezetnek, vezethetnek az ő és kortársai útjai? Főképp erre a kérdésre keresi a választ Alan Parker 1982-es filmje, valamint dalaival a Pink Floyd frontembere. No meg talán George Orwell is. (…)

Vass Norbert: Ikonok közt barangoló

Drótposta-fiókomba tömörített csatolmányként érkeztek a somogyi képzőművészek alkotásai. Azon tűnődtem, vajh miféle algoritmus képes bitekké butítani színeket, érzéseket, hangokat és hangulatokat, mi tesz virtuális linkgyűjteménnyé műveket, életeket és életműveket? Micsoda lelketlen mechanizmus csomagolja képfájlokba a vásznakat, és megint csak mi változtatja őket ikonná operációs rendszerem asztalán? (…)

Vass Norbert: Kinek hát?

„Nem vénnek való vidék…” – így kezdődik William Butler Yeats: Hajózás Bizáncba című költeménye. A vers metaforikus utazás az öröklét felé és tanúságtétel az Éden személyes megtapasztalásáról. Cormac McCarthy ezeket az elemelt első szavakat teszi 2005-ben megjelent regényének címévé, hogy két évre rá a Coen fivérek filmplakátján díszelegjen a yeats-i versnyitány: No country for old men. (…)

Vass Norbert: Egy vádirat margójára – Tarantino és a hongkongi film

John Waters mondotta egyszer, hogy ízléstelenségből katedrálist építeni a harmónia legmagasabb foka. Quentin Tarantino korunk egyik legnagyobb katedrálisépítője. (…)

© 2019 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑