Szerző

Kölüs Lajos

Abafáy-Deák Csillag – Kölüs Lajos: Ami idővel megérik – Steinhübel Zoltán művészetéről

Steinhübel Zoltán műveit látva a természetben érezzük magunkat, miközben absztrahált, geometrikus műveket, kisplasztikákat alkot. Visszatérő motívuma a vonal, a négyzet, a téglalap, a kocka, a háromszög, a trapéz, a henger, a kúp elem, ezeket variálja, az egyszerűségre törekszik. Műve a környező világ része, benne lélegzik, benne találja meg határait és elevenségét, mozdulatlanságát és időtlenségét. (…)

Kölüs Lajos: Zita

El fogok késni, Zita vár, nem parázik, de épp ez az egészben a félelmetes. Más lány dühös lenne, ha a fiúja késne, és talán le is lépne, nem várná meg. Zita megvár. Néz a szemembe, és mosolyog. Mintha kést szúrna a hátamba. Zita nem vérengzős, sosem lenne belőle vámpír. Belőlem hamarabb. (…)

Kölüs Lajos: Fényesítés

Elment az esze a Tibinek! Csak akkor vesz el feleségül, ha fényesítem az agyam. Még ilyet, fényesíteni az agyam! Mintha a báli cipőmet fényesíteném. Hatvan valahány évesen bolonduljak meg, inkább maradok özvegyen. Három férjet temettem el, de egyik sem kért tőlem ilyesmit, agyfényesítés. (…)

Kölüs Lajos: A jávai moha közelében

Víz alatt és víz felett, elfolyik valami, paca keletkezik, önmagába fordul valami, egy hullám. Hullám hullám hátán, kioltják egymást. Deák Németh Mária felszínei csak pillanatnyi csendet hordoznak, zajtalanok, akár a csillagrendszerek mozgása, látjuk, de nem halljuk. (…)

Kölüs Lajos: Por favor

Temesi Ferenc regénye, a Por nem hamvad, nem porlad, nem mállik, nem is rohad, nem esik szét, nem is nyugszik. Még akkor sem, ha ma kevesen olvassák, tudjuk és hisszük, hogy olvasni fogják. Temesi Porlód város történetén keresztül láttatja a távoli múltat és a közelmúlt jelenbe szálazó világát. Polifonikus regény a Por, többszólamúsága zenei hangokat ébreszt az olvasóban. (…)

Kölüs Lajos: Akárhogy is rejtőzködött, karambol lett a vége

Zenei lüktetések is áthatják a műveket, zenei felhangok, félhangok, ritmusok és kihagyások teszik mozgalmassá, zörejessé a képeket. (…)

Kölüs Lajos: Találjuk ki a múltat

Ghenie festményeinek egyik fő sajátossága a dolgok, emberek, történések belső természetének megértése, legyenek ezek a dolgok, emberek és történések számunkra szimpatikusak vagy nem szimpatikusak, egyetértésünkkel találkozók vagy elutasításunkat kiváltók. (…)

© 2018 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑