Az ember jelenlétét és környezetalakító tevékenységét a földtani rétegekben kialakult szünetek, hiátusok jelzik. A városok története egyben a földtaniréteg-hiányok jelenléte is. Athén példája mutatja számunkra a több ezer éves várostörténet és geológia összefüggéseit. Írásomat szeretném Dr. Mindszenty Andrea geológusprofesszornak ajánlani, akitől nagyon sokat tanulhattam a földtan rejtelmeiről és a városok geológiai alapjairól is.
Athén várostörténete egyúttal Európa történelme is. A település alapításával kezdődik a tér urbanizációja. A kedvező természeti környezet nagymértékben hozzájárult – jelen ismereteink szerint – Európa legrégebben létező városának alapításához. A legutóbbi 3 ezer évben folytonosan lakott volt, a Kr. e. V. században elért kulturális vívmányai lefektették a nyugati civilizáció alapjait. Ez egyben azt is jelenti, hogy valamikor majd hiátusként fog földtani rétegekben jelentkezni Athén. Kontinentális, sőt globális szerepe átalakul, városföldrajzi, földtani tényezővé válik. A földtudományok összetettségét jellemezheti a rétegekben rejlő egykori szellemiség, az ott élő emberek társadalmának sajátosságai. Az urbánus lét geológiává alakul, az urbángeológia értelmet kap.
Az ókori Athén és környéke (Forrás: Wikipédia)
Lakói számára Athén mindig is Zeusz különleges védelme alatt állt, akinek korán oltárt szenteltek, amely az Athénét védő város (Athene Polias) legrégebbi temploma, Hekatompedos is volt. A legenda szerint Athéné istennő és Poszeidón tengeristen a város lakóinak kegyeiért versengtek. Mindkettőnek ajándékot kellett adnia a városlakóknak, névadónak pedig azt jelölték, aki a legjobb ajándékot nyújtja a városnak. A verseny megtalálható Herodotus feljegyzéseiben az Apollodorus, Pausanias és Plutarch könyvtárában, mely szerint Poszeidón kutat vagy forrást adott a városnak, amelyet tridentjével (háromágú szigony) nyitott ki, de amelyből csak sós víz áradt. (Ovidius feljegyzéseiben lovat adott a városnak.) Athéné ajándéka olajfa volt, élelmiszert, olívaolajat és fát ajándékozott. Athéné nyert, és ezért a várost róla nevezték el.
Pallasz Athéné szobra (Forrás: Pixabay)
A Kr. e. VI. század végén Athénnak mintegy 5 ezer lakosa van. A következő száz évben a görög metropolisz népessége gyorsan növekedett, Kr. e. 400 körül már körülbelül 40 ezer ember élt itt. A népességszám növekedése is a város vonzását és életkörülményeit jellemzi.
A mai Athén látképe (Forrás: Pixabay)
Athén tisztelete a nyugat-európai civilizáció értéke is lett. A később majd földtani hiátusként szereplő metropolisz szellemi ereje, a bölcsek jelenléte és követésük egyben a tudomány egységét is jelenti. Mint ahogyan Athén elválaszthatatlan része az európai létnek, így a természet- és társadalomtudomány egységes vizsgálata is elengedhetetlen a mai kor emberének.
