Kijavított hiba

Pynchon-puzzle

A telített élet nem a pihenésről szól. Mondatfoszlány mászik fel az elmébe, aztán átlép a szájba, felkúszik a nyelve hegyére! A piramis csúcsán ülve jobban látszik az oldalak mintázata, redőzete. A vezető a Messiás. Ő mondja: ami az emberek előtt magasztos, az Isten számára utálatos. Akkor meg minek a mű? Egyetlen tekintettel mégsem foghatja meg az egész látványt. A szájában nincs ott a novella. Se a forma. Össze kell rakni a pillanatok kockáit. S ez a dramaturgia. Karakter-vanás!

A műgond és a nyűgös ego

A legkézenfekvőbb kételyeket is vissza lehet csomagolni és rögtön feladni a feladónak! Az észnek. Ez lesz az a felemelő finomság, cizellált ékesség, amely viszi előre Freud tanár Urat. A mimika megmutatja, mennyire erős a lélek. Minden nappal fogy a tudás, azzal is, hogy tudjuk. Kopik. Mondta Jung. Szemantikailag a megismerés sok esetben maga a létezés kikerülése, kijátszása. A cselekvés elhalasztása. A tett halála. A tökéletes nem tudás volna a teljes nyugalom? Feküdni a tengerparton és bámulni a vitorlás hajókat. A bolond műgond.