Művészek önvallomásai zene és kép összefüggéséről – Láng Eszter riportsorozata

Láng Eszter: A művészetek „egymásba hatolásának gondolata nem új, utalnék Tamkó Sirató Károly 1936-ban írt dimenzionista kiáltványára (Dimenzionista manifesztum), amelyben a művészetek egymásba hatolásáról beszél. Tamkó Sirató szerint „a(A) fejlődés, ez a mindenen áttörő ösztön […] az alkotó művészet úttörőit teljesen új területek felé indította el” (Kiemelés – LE). Te mit gondolsz erről? Mennyire igaz mára vonatkoztatva? Vannak-e zenei asszociációid képzőművészként?

Ghyczy György: Természetesen nagyon gyakran találok inspirációt a zenében. A műteremben állandóan szól a jazz, vagy a népzene, esetleg klasszikus zene, amit különösen szeretek, mivel a feleségem gitárművész és rengeteget hallgatom a klasszikus gitárirodalmat. Szinte megismertem az egészet. Állandóan a fülemben van, így óhatatlan, hogy hasson rám.

Kérlek, fejtsd ki a véleményedet a zene és a képi világ kapcsolatáról. Megítélésed szerint van-e a kettő között kapocs, összefonódás, átjárhatóság? Ma divatos az összművészeti kifejezés, te ezt hogyan értelmeznéd? A magad számára megfogalmazódik-e valamilyen együttélés, kapcsolódás, kísérleti lehetőség a két művészeti terület között? Amikor találkozik a két terület, melyik a dominánsabb (számodra)? Konkrét példákkal illusztráld mondanivalódat!

A zenében és a festészetben is az egyik lényeges (talán a leglényegesebb) elem a ritmus. A világunkat átszövi az ütem, a zene. Akármerre járunk, halljuk a madarak hangját, a vonat zakatolását, az élet egyéb ütemeit, ritmusát. Kiállításmegnyitóimon rendszeresen vannak zenei előadások. Sokszor improvizációk a képekre. Természetesen nagy élvezettel veszek részt ezeken. A megnyitón talán egyenrangú a két művészeti ág, de ha konkrétan zenére festek, akkor a festés dominál, és nagyon koncentrálok a zenére.

Ghyczy György: Tájtörténet V, 2015

Egyáltalán: értelmezésedben van-e megragadható összefüggés a zene és a képi világ között? Táplálkozik-e, táplálkozhat-e egyik a másikból, hogyan ér össze és hogyan hatol át egymáson a két világ?

Ha csukott szemmel zenét hallgatok, gyakran előfordul, hogy képeket látok. Ez az élmény nagyon konkrét. Ezek a képek időnként megjelennek a festményeimben, így azt gondolom, a zene egészen biztosan hat a munkámra, az érzelmeimre, a gondolkodásomra.

Megítélésed szerint mi a közös, van-e közös a két médiumban?

Az érzelmek. Mindkét művészeti ág az érzelmekre hat, nem is kicsit.

Milyen zenei és képi, vizuális élményekre emlékszel a gyermek- és serdülőkorodból? Hallgattak-e a családi, szűkebb baráti, rokoni környezetedben zenét, voltak-e otthon képek, milyenek, érdekelt-e a képzőművészeti világ?

Gyakran szólt a lemezjátszó. Sokszor klasszikus zene, sokszor jazz, és a rádióból mindenféle. A szüleim szívesen hallgattak mindenféle zenét. Valószínűleg ennek hatására lettem én is zenei mindenevő. A lakásunkban volt néhány nagyon jó festmény, többek között Katona Nándortól vagy Komjáthytól.

Jártál-e, jársz-e koncertekre és kiállításokra? Milyen zenék hatottak rád? Vannak-e kedvenc zenéid és képeid? Mennyire mély az érdeklődés?

Gyakran járok koncertekre, főleg azért, mert a feleségem is nagyon szereti a zenét, így együtt tudunk menni. Gyakran klasszikus gitárzenét, nagyon jó jazzt, és néha népzenét hallunk koncerteken. Szeretem a tárlatokat. Ez alapvetően „szakmai ártalom”, ezért sokat járok kiállításra. Kedvenc zenéim közé tartozik John Coltrane, vagy Paco de Lucía, a festők közül Tiziano, Giorgione, Baksai József vagy Budaházi Tibor.

Ghyczy György: Ajtó Merlin erdejébe, 2016

Van-e olyan képed, amely köthető valamilyen zenei élményhez?

Igen. Nagyon konkrétan nemrég készítettem egy kiállításnyi tus-akvarell rajzot, körülbelül negyedszáz darabot, amelyek japán szótagírásjelekre (kanji, katakana, hiragana) emlékeztetnek, ezeket kifejezetten zenére rajzoltam, és ez érződik is a munkákon.

Előfordult-e, hogy valamilyen zenei élmény hatására újrafestettél egy képet, vagy legalábbis új elemeket tettél hozzá?

Nem fordult elő.

Beszélünk vizuális zenéről mint sajátos műtípusról. Mennyire ismered? foglalkoztál-e vele?

Néhányszor találkoztam vele, de nem foglalkozom ezzel a műfajjal.


> Ghyczy Gyorgy oldala az Artem Donum honlapján


Portréfilm Ghyczy Györgyről a Műábránd-sorozatban