Cambrils. Terra incognita.

Katalán táj. Tarragona tartomány. A mezőgazdaság és a kortárs művészet találkozása. Performance a szántóföld közepén… Automatikus, zaklatott, inverz írások fehér lepelre, átszűrődő testekre: vörösborral elegy tintával, földdel, sárral, kenyérbéllel…

Anti-szanatórium. Az előadás címe kíváncsisággal (és ismeretlen szellemekkel) tölti fel a környéket. A forgatókönyv önmagát alakítja, az improvizáció esetlegessége, meglepetése, szépsége, döbbenete új gesztusokat és fixált helyzeteket (is) teremt, teremthet…

Az elhagyott Ház falaiból (talán emlék-kamrájából, gyomrából), roncsolt hangszalagról: többnyelvű, illetve nyelveken túli hang-törmelékek, félelmes boszorkánynövény-hangok, repedés-susogások, rög-nyögdécselések, szél-remegések, csont- és agyvelőkig hatoló siratóénekek szólnak…

Casa, non-plaza, sötét vérhold, ü!
Csont-ház, kotta, csontváz, ü!
Föld-gáz, vályog, hártya, hályog, ü!

Casa, no plaça, lluna de sang fosca, eh!
House of bones, partitures, esquelet, eh!
Gas natural, tova, membrana, membrana, eh!

A halkan, kifelé-befelé vacogó-zokogó, lyukakkal teli Házban, fehér leplekben két előadó tevékenykedik, a fehérre: föld-sebek rajzolódnak, indirekt írás- és rajzolatminták, egzaktált formák töltik be, lepik el a lepleket.

A közönség (főleg helyi, spanyol / katalán művészek és földművesek) szétszóródva szemlélődik, miközben a visszafogott eseményeket egy modellnek látszó, inkább kívülálló fotós hölgy-leány dokumentálja. Analóg típus…

Átitatott jelenlét, kortyold a hely szellemét!

A fotós lány és az antik, ’50-es évekbeli fotómasina posztóba, zsákba csavarása, a Ház földes talajába ágyazása majd kiemelése, absztrahált feltárása, metamorf objektek akasztása – efféléket súgnak az ős-rekedt falak…

Magnetikus vonzás-taszítás, a dokumentátor fotós lányt berántani az előadótérbe, zsákba varrni, szájába szalmaszálat szúrni, a zsákból a gépet kihúzni, a filmet abból kiszakítani: előhívni, semmissé tenni, a fényképezőt földmasszával bekenni, a Ház levedlett sarával bevonni, s a ragacsos-beszáradt formát (immár objektet) a két, lassan a vályogfalba merülő, sár- és akció-foltos, akasztott fehér leplek közé (szintén szögre) akasztani…

A költő közben lenyelte a kitépett negatív-foszlányt, a dokumentáció más irányt mutat: a feláldozás és az önátalakítás felé vetül…

(A falból további hangok repednek-szakadnak ki: ááoodnoi44gigaáá53miásgérrdiááásdii, Llola Jordi, Manu Melanii, MedMarquéz-duo de dur-Duero, Rivera del Castilla, Vina Esmeralda-Blanc Pescadora… Catalunya Cava, Iuú Codorníu, Garnacha Carinena, Monastrello Manó, Teho Torres Temperanillo…)

Az előadók föld-vér-írás-tinta-sár foltos meztelenséggel a zsákbavarrt fotós lány jobb és bal oldalára helyezkednek. Hanyatt fekszenek – s Ház mennyezetéből átszivárgó (ismeretlen) vörös folyadék a kiszáradt szájukba csepeg…

Lény-ember-szellem
zokog-zokog-zokog át:
föl(d)issza javát…

Criatura-home-esperit
plorar-plorar-plorar sobre:
beure’l…

Sistergés. Megőrjít. Sistergés. Beleőrülsz. Meszet kell enni! Meszet kell enned! Sister-eerrrgééésssss: beleőrülsz! …A sistergés – sistergés A…

Xiuxiuejant. Em torna boig. xiuxiuejant. T’estàs tornant boig. Has de menjar llima! Has de menjar llima! Germana-eerrrgééésssss: estàs tornant boja! …El xiular – xiular El…


Tajtékos ébredezés köztes terekben, de-hidratált de-lírikum: romlott gyerekszagok, izzadt szűz-kabátok, köldökökbe romlott fém (piercing), spermium és ételmaradék…

Két különös kortalan katalán (gyermek-matuzsálem) figyeli a leíró eszmélését: ez egy másik valóság… Utazz tovább!


Visszatértem – szól a leíró alteregója, sajnos visszatértem – és

látom:

kabátjukon
(kabát-lyukon)

át

látom:
romlott szívverésüket
látom
haldokló érvelésüket
élő-holt
merülésüket

kabátjukon
(magányukon)

át

érzem:
végzet-nedvüket

félre-nézés
révülésüket
félre-beszélés
projektjeiket

látva – érezve:
rothadó lélegzetüket
elnyiszált
ér-verésüket:

a Vérmezőtől – az Ördögárokig
a Démon-hegytől – az Aluljárókig

látom – át(v)érzem:

merülésüket
merülésüket
merülé süket
merülé
merü
mer
me
m
e
e
e