Sokan emlékezhetnek arra a tévéközvetítésre, amikor az Apollo-8 legénysége 1968 karácsonyán a Hold körüli pályán keringve a Genezisből, a Teremtés könyvéből olvasott fel részleteket. Ezen a napon készült a Földkelte (Earthrise) című híres fotó, melyet William Anders űrhajós készített.
Ők voltak az első emberek, akik saját szemükkel láthatták a Hold túlsó, Föld felé sohasem forduló oldalát. Ők láthatták először különálló egységként, önálló égitestként a Földet, amely egyetlen tájjá változott előttük. Ugyanakkor a küldetés a Földre irányította a figyelmet, bolygónk törékenységére és egyediségére. „Azért jöttünk el idáig, hogy felfedezzük a Holdat, de a Föld volt a legfontosabb dolog, amire rátaláltunk” – mondta William Anders.(1)
Genezis (részlet az animációból)
Alekszej Leonov készítette az első műalkotást, amely a világűrben készült, egy színes ceruzarajzot, mely speciális nézőpontból mutatja be a napfelkeltét. Leonov alkotása után újabb mérföldkő volt az említett fotó, amelyen már nem csak a görbülő horizont, hanem az egész Föld megmutatta magát.
A Genezis című kiállításon a Magyar Elektrográfiai Társaság (MET) művészeinek alkotásaiból készült videóanimáció látható (kurátorok: HAász Ágnes, Ruzsa Dénes, Spitzer Fruzsina). Példája annak, hogy mind a világunkat, mind annak reprezentálását technomédiumok segítségével tesszük. Bill Viola írja: „Nem hinném, hogy lehetséges lenne ma művészetről beszélni, ha nem beszélünk egyben technológiáról is.”(2) Mind a tudomány, mind a művészet – és ez különösen igaz a MET alkotóira – a technika segítségével alkotnak. Az itt látható animációban a MET művészeinek adott tematikában alkotott, eredetileg önálló műveit fűztük össze koherens alkotássá. A kiállítók a legváltozatosabb formában közelítettek a Genezishez, világunk keletkezésének történetéhez. A videóban átmenet figyelhető meg az absztrakt és az ábrázoló munkák között, valamint a technikák között: a stop-motion és a számítógépes animáció képépítkezési módszerei egyaránt jelen vannak.
Genezis (részlet az animációból)
Az eredetileg fekvő formátumban készült műalkotásokat egy gömbre feszítettük, ahol a folyamatos mozgás következtében új dimenziók nyíltak meg. A rendszert, aminek részei vagyunk, így bizonyos szinten kívülről is vizsgálhattuk. Az egyenesek átváltoztak, Alberti ablaka kitágult, léptékváltás következett be.(3)
Összekötő motívum lett a csillag, amely kettős minőségben jelenik meg, egyrészt, ahogy Leonov rajza is utalt erre, mint a tudományos kutatás tárgya, másrészt, mint művészeti szimbólum, azaz a betlehemi csillag, kibontakoztatva a tudomány–művészet–teológia hármasát.
Genezis (részlet az animációból)
Az animáció alapja a mozgás, az itt létrehozott bolygó forgása nem az évszakok, hanem a művészi koncepciók, gondolatok körforgása, újabb és újabb prezentálása az adott témának. A képek statikus és mozgó részei nem válnak el, a gömbforma folyamatos mozgássá egyesíti őket. A „MET bolygó” létét a műveknek köszönheti, forgását a művekből áradó erő indítja be.
Michel Foucault írja, hogy „[…] a hajó egy úszó térdarab, egy hely nélküli hely, mely önmaga által létezik, mely önmagára zárt, és ugyanakkor átadatik a tenger végtelenségének, […] hogy elhozza a legértékesebb kincseket, amit csak a távoli kertek rejtenek. Megértjük, miért lehetett a hajó a civilizációnk számára a tizenhatodik századtól egészen napjainkig nem pusztán a gazdasági fejlődés egyik legfontosabb eszköze, de a képzelet legfontosabb forrása is. A hajó a példaértékű heterotópia.”(4)
Ma ezt a hajót az egész Földünk, a „Föld-űrhajó” helyettesíti, egy hely nélküli hely, mely önálló bioszférát alkotva hatalmas sebességgel száguld a kozmosz végtelenségén keresztül, régi és új kultúrákat, élőlényeket, az élet létrejöttéhez szükséges tudást hordozva magán.(5)
Genezis (részlet az animációból)
Hivatkozások
1 Before ‘one small step’: How Apollo 8 became our first true moon shot.
2 Dr. Galántai Zoltán: Tudomány, művészet, jövő. Tanulmányok a művészet és a tudomány kapcsolatairól. Magyar Képzőművészeti Egyetem Művészetelméleti Kutatócsoport, 2008.
4 Michel Foucault: Más terekről. Heterotópiák
5 R. Buckminster Fuller: Operating Manual for Spaceship Earth. Lars Müller, 2008.
Genezis – A negyedik nap: a csillagok és a bolygók teremtése
Videóanimáció a Magyar Elektrográfiai Társaság művészeinek munkáiból
BBB KultPont és Közösségi Tér, Budapest, 2021. december 13–16.
Kiállító művészek: Albert Judit, Barti Magdolna, Bózsa Evelin, Büki Zsuzsanna, Czeizel Balázs, Beaty Czető, Csízy László, Daradics Árpád, Detvay Jenő, Drozsnyik Dávid, Drozsnyik István, Enyedi Zsuzsanna, Füleky Adrienn, Gábor Éva Mária, Gábos József, Gyenes Zsolt, HAász Ágnes, Herendi Péter, Horkay István, Kántor József, Károly-Zöld Gyöngyi (RO), Kecskés Péter, Kelecsényi Csilla, Eva Kipp (NL), ifj. Koffán Károly, Koppány Attila, Koroknai Zsolt, Krnács Ágota, Láng Eszter, Lonovics László, Lux Antal (D), Magén István, Mayer Éva, Olajos György, Ország László, Pál Csaba, Péter Ágnes, Repászki Ferenc, Ruzsa Dénes, Sándor Edit, Sós Evelin, Spitzer Fruzsina, Szöllőssy Enikő, Paul Ter Wal (NL), Tooth Gábor Andor/TGA, Vass Tibor
Animáció: Ruzsa Dénes, Spitzer Fruzsina
