Megelőlegezve a kérdésre a választ, miért is dekollázs? A Mediator az idő katapultján ücsörögve munkába kezd, a lineáris szekvenciák, a csapó hangjára, a vágás, az alkotás folyamatában metrikus létét feltételezve kitölti valóját. Kívülről nézve ő a Mediátor, de belső mélyébe eszmélve a tartalom kollázsformáit metszi a képek nyelvére. Munkája az „időtlen térgörbületek” kiegyenesítése, egyfajta dekollázs, simítás, hogy a megnyugtató „modellfüggő valóságot”(1) egy biztonságos tudattá rögzíthesse a szemlélő számára.

A Mediátor című kiállításom a Vízivárosi galériában négy fő részre tagolódott. Nevezetesen: A Mediator, Emlékező testek, Szinguláris rezonancia, Zaj elvonása 3. Munkáimban a kapcsolódó motívumok a gravitáció értelmezése, valamint remix alapú felvetések modellezése.

A kiállítás egységes terébe installált három mű leírása:

Mediator

2015 szeptemberében Jedlik Ányos Villamdelejes Forgonyát(2), demostrációs tárgyát kezdtem el építeni a már előre kiválasztott jégeső által kitört faanyagból. Az installáció kísérleti pontja a kommutátor volt. A higanyos kommutátor „felpörgő riszálása(3), valamint szikrától sercegő fényei ózondús levegőt kevertek a higanygőz mérgező gázai közé. A mű stabilan működött, a gravitációt jól modellezte, kohéziós domborulata valóban közvetítette a „lektrónikus”(4) érintését. „Mediator demonstratíve” létezik – a performansz-remix a modell fikciójává vált.

Emlékező-testek

Alapvetően az idő problémáját, szerkezeti lehetőségeit, közvetlen fogalmi tartalmát járja körül a mű installáció jellegű megjelenítése. Témakörében az emlékezés és az újrakevert valóság szimmetriáit fogalmi és képi transzponálását lebegteti a mix-média és a tárgyi szubjektivitás határain. Az emlékképek, objektek szuverén világát kiterjeszti a kísérleti dimenziók kódolt verbalitására, hogy egy újrateremtett remix-világba kóborolva fedezze fel a szemlélő az emlékezés metaforáját. A képprobléma mátrixát a narráció és idea párhuzamán túllépve kontrasztba állítja a digitalizált képi felületek tárgyiasításával. A kiállítási objektek magánszféráját kiterjeszti a filmek loop-rendszerének időtlen állapotára, hogy a kérdésfelvetés közvetlen élményén megosztva vezesse a látogatók figyelmét.

Szinguláris rezonancia

A Szinguláris rezonancia(5) címmel szereplő munka kérdésfelvetésében a szubjektum topológiai(6) és topográfiai(7), vagyis formáló jellegzetességeit és földrajzi helyzetét vizsgálja, a szinguláris rezonancia territoriális viszonyítását (elemzi) példázza.

A mű akusztikus víziója a mozdulatok sorával a „jel-jelen” tárgyi elemzés helyszínévé „akkumulálódik”, amely modellképében a humán világ látszólagos szabadságát a szingularitás dimenziójában mutatja be. Az akkumuláció viszonyított nyugalma experimentális nyelvezetében leírja a „fény” (látvány) és a „áramlás” (mozdulat) kölcsönhatását, allegorikus modellképe mindamellett fenntartja reverziv folyamatának töltésállapotát. Relatív értelemben a kifejezés nyelvezete fordított helyzetbe kerül a külső akkumuláló folyamat ráhatásával (topográfiailag), értelmezésében központi átalakulássá „folyamodik”, tudattalan mediális ráhatásként (topológiai) befolyásolássá, parallel érzetté minősül. Dinamikájában az „in put” nem egyenlő az „out put” mentális nyelvezetével, amit tóneranciának nevezhetünk. A tónerancia(8) jelen értelmezésben mint képzetes szó jelentésében nem azonos, ellentétes a tolerancia fizikai amplitúdójával, viszont mint „környezeti ráhatás” – és annak kivetülő emocionális jelzői – azonos formajegyekre utal. Vagyis a ráhatás azonosulási jegyeket modulál a rezonancia terében, amely szingularitás.

Visszatérve a feltett kérdésre miért is dekollázs?

Ülök egy lángoló ajtó mögött a gif-ek9 állhatatos időtlen lüktetésében, az út vékony csillámló port hintett a kilométeróra sík üvegére, kezem között a kormány, a fövényben – gravitációképpen – képpé merevedtem.

„Astalavista baby”(10), valóban a gravitációs hullámok hatására a testek megrövidülnek, a bizonyítás sikerült, a „Mediator dei”(11), az alkotó testet ölt, vagy fordítva, a dekollázs szerepet ölt.


Koroknai Zsolt DLA-kiállítása: Budapest, Vizivárosi Galéria, 2015. november 4.
Megnyitó performansz: Ladjánszki Márta

Idézet Dr. habil. Czakó Kálmán egyetemi docens megnyitójából:

Az emberi eseménytérben senki sem adhat önmagánál többet másoknak. Eliot talán ezért adta művének az ’Átokföldje’ címet. Ezzel azonban nem kioltotta az emberi törekvést, hanem hozzárendelte ahhoz, amit lehetőségként maga is vallott: „mindent meg lehet újítani abban, aki a többlet adója, aki maga ’A MEDIÁTOR’, vagyis önazonos azzal, amit közvetít.” A Mediátor ’az Eljött’, ’az Egész, a Lét valóságának tanúságtevője’. A Mediátornak célja a közvetítés. Legteljesebb értelemben személy, ’Értünk Jött’ ’Velünk van’, ’általa és benne’ újul meg a befogadó, ő az, akit egyéni szükségletei szerint a befogadó ’Keresett’ és ’Hívott’, aki transz-értelmezésben számára az ’elvesztett Visszaszerzője’, az épség felé késztető hatásgyakorló, akivel szemben áll ’az épség megzavarója ’, az ’idegen’, a közvetítés gátlója. A Mediátor kezdeményező, megszólító a segítő folyamatban, többlethez juttató a szocializációban, a közösség elfogadásában, ismeretet közlő és kapcsolatot létrehozó a tanulás folyamatában, a tudás megszerzésében. Késztet, átjárást biztosít, épséget helyreállít a virtuális-reális, intencionális-tapasztalati, lehetséges-valóságos, rejtett-feltárt, szakrális-nem szakrális, profán-nem profán, testi-lelki között.

Nem új keletű az a gondolat, hogy aki beletestesül művébe, „önmagát adja”, az képes teljes mértékben közvetíteni. Ugyanezt fejezi ki az az idézet is, hogy „ha a mag nem hal meg, nem hoz termést”. A ’Mediátor’ miben- és kibenlétéről a Civitas Dei-ben, a ’Summa Theologiae’-ben hosszas fejtegetést olvashatunk. Megkülönböztetik a ’unique, suprem’ mediátort, azaz az ’egyetlent, legfőbbet’ és munkatársait (minister), mert van ’bonus mediator’, aki például kibékíti az ellenségeket, és van tőle különböző, háborgást, ellenségeskedést okozó (’malus’) közvetítő is. A Mediátorhoz kapcsolt állapot a Mindenséggel való kommunikáció valóságos állapota. Egy ’A Közvetítő’, sokfélék ’a közvetítések’. Fokozatok vannak a közvetítések sikerében. (Mohandas Karamchand Gandhi vagy Martin Luther King szerepvállalása és az üggyel való azonosulása volt a mediátor-szerep sikeres vállalásának garanciája.) A legteljesebb akkor a közvetített hatás, ha átjárja lényünket, gondolatainkat átrendezi, éles kardként behatol elménkbe, szétválaszt, vagy gondosan összegyűjt mindent, ami egyenetlen, azt kipótolja, óvó és gyógyító erejével a megroppantat, a gyámoltalant, a megfogyatkozót éppé teszi. Aki ’A Mediátor’, az felülmúlja a töredékest. A krisztológia ezáltal a mediológia kiindulópontjává vált. Közbeékelődés nélkül a hatékony, veszteség és elváltozás nélküli közvetítés mintájává vált a minden más hatástól függetlenül érvényesülő személyes átvitel. A legfőbb mediáló középen áll, közbenjár, egyeztet, közvetít, békéltet és mindezt pótolhatatlanul. Feloldja a konfliktust, a joggyakorlás helyett igazságot szolgáltat, harmóniát teremt. A Mediátor átjárást tesz lehetővé, ezáltal ’út’, látszatot és valóságot ítél meg helyesen, ezáltal maga az ’igazság’, bekapcsol a személyes kiteljesedés folyamatába, ezáltal maga az ’élet’.

A modellezést pontosító, tudásunk gyarapodásának irányát meghatározó valóságot a róla készült modell közvetíti, pontosabban utal arra. A bennünk élő mentális kép őrzi kifejthetőségét, azaz megőrzi a valóságos mintájától való elkülönültségét. A hírvivő ribonukleinsav-molekula megszabja a reprodukció technológiáját, és nem teszi lehetővé másféle mód megvalósulását. Az üzenet közvetítője saját, önmaga természetével juttatja el az üzenetet. Ezáltal saját rendszerén belül marad, azaz a kezdeti állapot, a változás és a végső állapot koherens rendszerben valósul meg. A hírvivő mozgástere funkciója szerint behatárolódik.


  • McLuhan, Marshall (1964), Understanding Media:The Extensions of Man: Chapter 1: ’The medium is the message’ – ’A médium az üzenet’
  • Aquinoi Tamás: Summa Theologiae, 50.Vol.3a 16-26. www.https://amedium.wordpress.com/2013/03… [2015.10.31.]
  • Flusser, Vilém (1992), Képeink,2000, 1992/2. http://intermedia.c3.hu/mszovgy1/flus…
  • Lektrónia performansz-sorozat 2005-től, alkotói: Koroknai Zsolt vizául-koncept, Ladjánszki Márta mozdulat, Sőrés Zsolt experimentális zene

1 „A modellfüggő realizmus nemcsak a természettudományos modellekre alkalmazható, hanem azokra a tudatos és tudatalatti gondolati modellekre is, amelyek a mindennapi világ értelmezése és megértése céljából mindannyian készítünk. Nincs mód arra, hogy eltávolítsuk az észlelőt – saját magunkat.” Stephen Hawking: A nagy terv, ford. Both Előd, Akkor Kiadó, Budapest, 2011, 57.

2 „…mivel a villamdelej a multiplikátor delejes hatása alatt azon helyzetből, amelyben a hossza a multiplikátor huzalainak irányával egyenközű, ott megint nyugvó állapotba jönne, ahol a delej hossza a multiplikátor huzalainak irányával épszöget képez: tehát avégett, hogy azon helyeken meg ne állhasson, hanem forgó mozgásba jöjjön s azt megszakadás nélkül folytassa, a multiplikátor szerkezete úgy módosítandó, hogy a villamdelejen létező huzaltekercsben a villam folyam ellenkező irányúvá változzék ott, ahol a villamdelej hossza a multiplikátor huzalainak irányával épszöget képez.” (Jedlik Ányos levele Heller Ágostonhoz 1886. február 18.)  Simonyi Károly: A magyarországi fizika kultúrtörténete http://www.termeszetvilaga.hu/kulonsz/k011/43.html (2016.03.11.)

3 Marcel Duchamp: Agglegényei vetkőztetik a mátkát, sőt (A nagy üveg), 1915-23

4 A Lektrónia egy performansz-sorozat, valamint egy kísérleti képzőművészeti alkotói folyamat. A 2005-ben induló sorozat alkotó tagjai: Koroknai Zsolt képzőművész, Sőrés Zsolt zenész, majd csatlakozik Ladjánszki Márta táncos, koreográfus. Koroknai Zsolt: Lektrónia, DVD-sor. Szerk. Bátai Sándor, Képírás Művészeti Alapítvány, Budapest, 2013.

5 A szinguláris szó jelentése: egyedi, kivételes, különleges viselkedést vagy szabálytalanságot mutató. A szingularitás egy szinguláris hely. Schumann-rezonanciáknak nevezzük a bolygófelszín és az ionoszféra által határolt gömbréteg elektromágneses saját frekvenciáit. A Föld esetén a Schumann-rezonanciák frekvenciája a sajátfrekvenciák átlagértékei 7,83 Hz. A kvantumfizika felveti a kérdést vajon van-e, létezhet-e nem lokális kölcsönhatás az emberi tudat és a materiális világ objektumai között, valamint hogy koherens szuperponált állapot csak az agyban jöhet-e létre, hanem bárhol és bármikor.

6 A topológia a matematikának az a részterülete, amelyik az alakzatoknak a folytonos deformációs tulajdonságaival foglalkozik.

7 A topográfia a földfelszín elemeinek, tereptárgyainak leírásával, helyzeti információinak összegyűjtésével foglalkozó tudományág.

8 A tónus a hangárnyalat, hangzás, hangszín, valamint a feszültség késztetett állapotát jelenti. A tolerancia egy inger elviselése vagy csökkent érzékenység, különösen hosszan tartó ingerfolyamat alatt.

9 “graphics interchange format” tömörített formátum, képes nagy mennyiségű adat továbbítására, tömörített animációk tárolására késleltetett időzítéses technikával.

10 „Hasta la vista” viszlát (spanyol) Terminátor 2 (Schwarzenegger, 1991) astalavista.box.sk. biztonsági keresőprogram (1994)

11 Mediator Dei et hominum.  Avagy The medium is the message, www.https://amedium.wordpress.com/2013/03/02/tillmann-j-a-mediator-dei-et-hominum-avagy-the-medium-is-the-message/ [2016.03.11.]


Galéria >