Nincs egyszerű dolgunk, ha röviden és velősen szeretnénk összefoglalni azt a tevékeny életpályát, amely Szabó Ottó mögött van. Mert ő nem az a fajta művész, aki a képzőművészeti főiskolán készített alkotásainál lecövekelt volna, vagy még mindig azt járná körbe az unalomig ragozva. Nála van Gondolat. Ő sosem szenvedett alkotói válságban, sosem égett ki vagy üresedett ki. Mindig voltak és vannak céljai, tervei, de előfordul, hogy csak gondolatban fest. Sőt, volt időszak, hogy csak gondolatban festett, mígnem összeállt A Kép. S akkor azt vászonra vitte. Az alábbi rövid, felsorolásszerű ismertetés körvonalazza eddigi életpályáját.

Szabó Ottó festőművész szabad alkotótevékenységgel, szakrális és monumentális festészettel, formatervezéssel, klasszikus és számítógépes grafikával, könyvillusztrációkkal, tipográfiával és nyomdai előkészítéssel, valamint művészeti logisztikával foglalkozik.

Szabó Ottó: Restei oltárterv

Szabó Ottó: Restei oltárterv

Talán nem hangzik nagyképűen, ha azt mondjuk, az Úristen udvari festője ő, hiszen egyike a leggyakrabban foglalkoztatott művészeknek szakrális területen. Több felvidéki templomban (így Diósförgepatonyban, Bodollóban, Szepsiben, Restén) imádkoznak keresztút-sorozata előtt, a szepsi katolikus templom sekrestyéjét, liturgikus tárgyait – a gyertyatartókat, körmeneti keresztet, a templom berendezését –, az oltárt, trónust, szedeszt és az ambót is ő tervezte. A restei templom teljes berendezése – beleértve az orgonát is – és a belső tér kialakítása az ő tervei alapján valósult meg, s vált a templom művészileg egységessé.

23 évvel ezelőtt egyik alapítója volt a ma is működő Rovás művészeti társulásnak, amely immár fenntartója és működtetője a kassai Rovás Akadémiának. A Rovás kortárs művészeti kezdeményezésekkel, filmmel, fotóval, intermediális tevékenységgel, számítógépes és alkalmazott grafikával, kiállításszervezéssel, nemzetközi, országos és regionális jellegű workshopokkal, különféle kurzusokkal, tehetséggondozással, klasszikus képzőművészeti technológiák oktatásával, képző- és iparművészeti, kézműves és kulturális alkotótáborok rendezésével foglalkozik.

Szabó Ottó: Restei madonna

Szabó Ottó: Restei madonna

2004 őszén a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának nívódíjában részesült. 2005-ben az egyik iniciátora volt az első felvidéki művészeti portál, a háromnyelvű Rovart létrehozásának és működtetésének. 2010-ben tevékenységéért megkapta a Pro Cultura Hungarica díjat. 2012-ben megalakította a Nemzetközi Rovás Alkotóközösséget, rövidített nevén az eNRÁ-t. 2014-ben az általa vezetett Rovás megkapta a Kassa Megyei Önkormányzat elnökségének plakettjét. Ugyanebben az évben Szabó Ottó magas állami kitüntetésben részesült: kimagasló, a magyar nemzet kultúráját gazdagító művészi alkotótevékenysége elismeréseként vehette át a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést Áder Jánostól, Magyarország köztársasági elnökétől. 2015-ban az általa vezetett Rovás Magyar Termék Nagydíjban részesült, mint szellemi termék.

Szabó Ottó minden önálló kiállítására igyekszik új anyaggal jelentkezni. Pillanatnyilag, 2017 végén, az ipolynyéki templom teljes belső terén dolgozik, ahol freskó, pontosabban a secco módszerével készít a templom boltíves és hajómennyezetére festményt, az ólomsínes üvegablakok pedig már készen vannak és a helyükre ültetve hirdetik Isten dicsőségét.

Szabó Ottó: Szent

Szabó Ottó: Szent

Szabó Ottó szigorú saját alkotásaival szemben. Ez mondható el a szabad kreációktól a grafikán és az illusztrációkon keresztül a Biblia tanulmányozása és az általa inspirált szakrális témákhoz fűződő viszonyáról és elhivatottságáról. A végletekig elszánt és elkötelezett, de nem a megszállottság síkján. Mindig van ereje ahhoz, hogy megkérdőjelezze saját döntéseit. Bár nagyon könnyen fellelkesül, és legszívesebben állandóan szárnyalna, a józan ítélőképessége felülkerekedik, amikor szükség van rá. Ez teszi igazán sikeres művésszé.

A művészek megszokott magatartásától és napjaink divatjától merőben eltérően mindig közösségben gondolkodik, olyannyira, hogy nem is tud igazán örülni, ha sikereit nem oszthatja meg másokkal is. A szívébe zár mindenkit, aki a társaságát keresi, vagy a segítségét kéri, és talán soha nem képes feldolgozni, ha egy bizalmasnak hitt barát egyszer csak hátat fordít neki.

Szabó Ottó: Búcsú

Szabó Ottó: Búcsú

„Ars poeticájának” egyik – talán leglényegesebb – mozgatórúgója: a hite. Ez segítette át élete nehéz időszakán is, de ugyanakkor hite őszinte megélése adja kezébe újra és újra a vésőt, az ecsetet a továbbadásra szánt gondolatok megtestesítésére. Mindemellett Szabó Ottó művészi alkotótevékenysége elválaszthatatlan attól az „átadási kényszertől”, amely erőt, energiát ad neki a szervező, közvetítő, társadalmi aktivitáshoz.

Képeivel a visszatérést sugalmazza. Visszatérést a hagyományos értékekhez, amelyek a múltban a régi, letűnt civilizációkat évezredeken át megtartották. A hagyományos értékek alatt a felebaráti szeretetet, megértést, kapcsolatot, tapintatot, békességet, olyan emberi viszonyokat értünk, amelyeknek győzniük kellene a szűkkeblűség, gátlásosság, butaság, korlátoltság, függőség, gyűlölet és elszigeteltség felett.

Ottó a vonalak mestere. A vonalai segítségével minden életre kel: a tér, a plasztika, a mozgás, a téma. A fegyelmek embere, ugyanakkor szinte szikrázik a képein a feszültség, a drámai erő. Legtöbbször nagyon egyszerű, klasszikusan bevált eszközökkel éri el ezt. Például koromsötét, fekete vagy barna háttérből tör elő a téma, amely minden képen maga az Ember.

Szabó Ottó: Ave Maria III.

Szabó Ottó: Ave Maria III.

A gondolatiság – az, hogy valami absztrakt ideát akar ábrázolni, hogy „mondanivalója” van, jellemző rá. Elvontságára bizonyság, hogy mennyire szereti a „nemszíneket”. A különböző árnyalatú fehéreket és feketéket, melyek visszaverik, illetve elnyelik a színeket. Ugyanígy nyelik el Szabó Ottó festményei a korábbi változatokat: amiképpen a fehérben–feketében ott van az összes szín, azonképpen ott van a festményekben minden előzmény. Mert a művész sajátos alkotási módszere, hogy először színesen ábrázol, avagy szöveget ír a felületre. Aztán le- és átfesti a felületet.

Szabó Ottó alapvetően elmélkedő, kereső alkat. Ez a jellemvonása a képeiből azonnal szembetűnik, sőt, minket magunkat is elmélkedésre és útkeresésre sarkall. Műveinek legfőbb motívuma az ember – az emberi lény, az alak, gyakran lemeztelenítve, megfosztva mindentől, ami rárakódott.


>> Szabó Ottó honlapja

>> A Rovart honlapja