a tökéletesség mértani követelmény, ha kézzel rajzolok, készüljek fel.
kézzel rajzolok, lötyögve, vajpuha üléseken utazom délre,
előveszem a fekete szemceruzám. persze megcsúszik.
puszilkodó pitbullok szaladgálnak a parkban,
az ócenáriumban a citromcápa fogatlanul közelít. továbbsuhan.
ha ebben a sorrendben, ezekkel az erősségekkel,
húsz hertz, kétszázhúsz hertz, hétszázhuszonhét hertz,
hétszáznyolcvanhét hertz, nyolcszáz hertz,
nyolcszáznyolcvan hertz, tíz kilohertz,
így, ha így kezelnék a lábam, nem kellene megműteni.
a legkisebb rezgésszámon hyperérzékennyé válok, a fogaimban hallok.
ellenélmény. a parton mozdulatlan strandolók, átlépem őket.
védelemként narválbőr sapkát húzok a fejemre,
büntetlenül nem kérhetek ketchupot olaszországban.
a tökéletesség a buddhizmus követelménye, a húsgolyóké, meg az enyém.
nem kell limoncellót innom, hogy elviseljelek.
