Az én döntésem volt, hogy legyen Übü kiállítás. Arra gondoltam, hogy ez nálam afféle cégér, embléma, ismertetőjegy, jó, akkor dolgozzunk rá, használjuk ki: ez a pali übüket fest, hát akkor tényleg fessen übüket. Korábban soha nem volt csak Übü képeket felvonultató tárlat. Legyen most.
Saját magamnak tűztem ki határidőt azzal, hogy egy távoli időpontot kértem és kaptam. 2016-ban 2020 februárja nagyon messzinek látszott. Megvolt az Übü a koporsóban mint megnyugtató és megbízható kezdet, amely különféle vonatkozásokban szakmai mintául szolgálhat. Kiállítottam a kaposvári Groteszken. Megjegyzem, egy mukk visszajelzés nem érkezett róla, pedig a ciklus egyik legjobbjának tartom most is, a kiállítás megnyitása után. (Sajnos az az évek óta kialakult magatartás, hogy a kollégák általában merev arccal közlekednek a kiállított műtárgyak között, magukba zárva benyomásaikat, s a legritkább esetben fordulnak többmondatos véleménnyel valakihez. A szívélyes kézfogás, az általános gratuláció viszont gyakori, a gratulációnak az a fajtája, amiről nem tudni pontosan, mire is vonatkozik, egy konkrét műre, vagy arra, hogy a művész egyáltalán kiállíthatott, vagy hogy itt van még és él. A gondolat nem morbid. Egy kolléga már kérdezte tőlem: „Albert, te még festesz?” Igaz, nem az Übü kiállításon.)
Kováts Albert: Übü a koporsóban, 2018
Más téren, az Übü-história legendásítása terén, az egykori, 1980–85-ös kollázs-sorozatom epizódjai segíthettek továbbszőni a történetet, ezúttal plasztikai alapon. Kellett, hogy az obligát portrékon, a dölyfös vagy szakrális megjelenítésű „történelmi arczképeken” túl a gondterhelt uralkodó-kényúr más nézőpontú megjelenései is képet kaphassanak. Übü és Fantomas találkozása nagyon tetszett a franciáknak (nekem is), amikor a kollázs változatot a többivel együtt kiállítottam a Francia Intézetben. Most sem maradhatott el ennek a világraszóló eseménynek a megjelenítése. Übü mamának is szerepelnie kell, sőt többet is szerepelhetett volna az új anyagban, hiszen a drámában csaknem egyenrangú, vagy inkább egyen-súlyú szereplő a férje-urával. Egy képen a bizalmi ember, Poszomány kapitány is feltűnik harmadikként a Haditanácson.
Kováts Albert: Haditanács, 2019
A dráma helyszíne mindannyiszor más, mint ahányszor előadják, ám ez rendszerint belső tér. Hogy fogalmunk lehessen, hol is folyhattak le Übü papa és Übü mama országos szóváltásai, elkerülhetetlen volt az Übü palota homlokzatának valósághű ábrázolása. Az Übü dráma tájai lengyel- és oroszhonba vezetnek, olyan „egzotikus” vidékekre, ami a XIX. századi francia szerző fantáziája számára a lehető legmesszibb mesés tájat jelenthette. Ezért született a háttér, a környezet kitágításaképpen Picsovácz mint uralkodói birtok, és a romváros, a táj, melyen áthaladt az uralkodó gőzhengere. Jó lett volna még egy-két új kép, de az idő előrehaladt, és magam is elfáradtam. Így vontam be kevés korábbi übüt az anyagba, mint az örök, többször is szerepelt, 1999-es Örök Übüt is.
Kováts Albert: Picsováczi táj, 2019
Az kezdettől természetes volt, hogy csakis Géger Melinda nyithatja meg az Übü kiállítást. Néhány éve többé-kevésbé ismeretlenül kértem fel őt az egyéni kiállításom megnyitására, amikor a Kapos Art meghívott apró galériájába. Dr. Géger Melinda, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum művészettörténésze és főmuzeológusa rendkívül alapos, korrekt és szép megnyitóját tartotta a Közelkép című kiállításomnak, csak bámultam. Azóta mint kitűnő szakembert és barátomat tartom számon. Hasonlóan felkészült és gondos munka volt az Übü-megnyitó is, aminek méltó keretet adott a kiválóan sikerült műsor.
Kováts Albert: Übü nagy, 2018
Rendhagyó, sőt rendkívüli megnyitó kell! Ez volt a családi észrevétel is. Kata mondta ki, hogy Übü a zene mellé feltétlenül szöveget is követel, vagyis értő szövegmondót, színészt. Grencsó Istvánt régóta nagyra becsüljük. Kezdetben mint nagyszerű jazz-zenészt ismertük, aki az évek múlásával korszerű eredeti zenei nyelvet alakított ki, részben Szabados György követőjeként. Ebben az általa „szabad zenének” nevezett stílusban lépett föl több alkalommal is hol szaxofonnal, hol klarinéttal a Magyar Festők Társasága megnyitóin. Az ő segítségét kértem. Kiderült, hogy gyakran dolgozik együtt Szalontay Tünde színésznővel, s így kézenfekvő volt, hogy az Übü-megnyitó ideális szereplői ők lehetnek. Közös CD-jük ismeretében válogattam szöveget az Übü drámából, meg ismertem egy idevágó Jarry-verset – ez lett a megnyitó nyersanyaga. Ebből csinált a fellépő hármas – a csatlakozott Chelemen Paula klarinétművésszel – sikeres megnyitó-kompozíciót.
Kováts Albert Übü MMXX című kiállítása 2020. február 5-én nyílt meg a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény galériájában; megtekinthető: 2020. március 28-áig.
