Számomra a rajzolás, festés leginkább a szabadság „helyettesítését” jelenti.

Mindig foglalkoztatott a környezetben meglévő mozgások, mozdulatok, erővonalak ábrázolása, amit állatok, növények, emberek, vagy a természeti erők hoznak létre.

Sokat segített a népművészet – az indián öltözetektől Óceánián át a pásztorbotokig –, valamint a gyerekek beszédes rajzai.

Szeretek kísérletezni, az utóbbi időben jó néhány kollázs is készült.

Magamra nézve is helytállónak érzem azt a megállapítást, hogy úgy ábrázoljuk az életet, a világot, hogy közben szülessen egy másik.


Galéria > Molnár Pál kollázsai