Számos kiállítást, könyvet, tanulmányt szenteltek az elmúlt évtizedekben a Balaton festészeti és grafikai ábrázolásainak.(1) Szobrászati alkotások viszont nem kerültek az ilyen tematikájú képzőművészeti kiállítások előterébe, noha az 1960-as évektől számos balatoni tájat ábrázoló szobor és dombormű készült. Borsos Miklós munkásságának fontos ihletője volt a tó és környéke, a grafikái mellett több szobrán és érmén megjelenik a vízfelület, a környező hegyek.(2) Több szobrász egy-egy művének témájává váltak a balatoni vitorlások, például két autodidakta művész, a baranyai származású Bocz Gyula Vitorla (1990–1997) című márványplasztikájának(3) és a tolnai Varga Géza Ferenc Kék árbóc (1998, elpusztult) című faszobrának.(4)
A jelenlegi áttekintés témája a balatoni vitorlások megjelenése az elsősorban az 1960-as évektől napjainkig készült köztéri szobrokon és domborműveken. Az alkotások egyik része jó lehetőséget kínál a balatoni hajózás és vitorlásversenyek vázlatos történetének bemutatására is, míg a másik része a balatoni vitorlások formavilágát kívánja felidézni.
A 16–17. században a Balaton déli partját uraló törökök portyái visszaverésének előkészítésére az északi parton (Keszthely, Szigliget, Csobánc, Nagyvázsony, Tihany) magyar naszádosok figyelték az ellenséges hajókat. Nekik állított emléket 2019-ben Béres János A balatoni naszádos határőrök emlékére című faoszlopa, tetején egy naszád makettjével a szigligeti hajóállomáshoz közeli parkban.
Festetics György keszthelyi gróf 1797-ben vízrebocsátott Phoenix nevű sószállító gályájára két dombormű emlékeztet Keszthelyen: Bereczky Csaba A Phoenix gálya emlékére (2006) című fa domborműve a régi fenék(puszta)i csárda, más néven Vámház előtt, illetve Béres János Phoenix emlékoszlopa (2019) a keszthelyi móló elején. Az Antonio Borri (1764–1835) hajómérnök által tervezett, a Balaton mindmáig legnagyobb vitorlás hajójának vízre bocsátása 1797. július 16-án délután történt.(5) Béres János hajókormánykereket imitáló emlékművét 2019. június 1-én, Keszthely város napja keretében avatták fel. A kereket tartó 2,5 méter magas gránitoszlop tetejét eredetileg korinthoszi oszlopfejezet zárta, amit a 2020-as rongálás utáni helyreállításkor nem tettek vissza, így az egész emlékmű még inkább hasonlít egy hajó kormánykerekére. A kerék két oldalán egy-egy bronz dombormű ábrázolja a megrendelő Festetics Györgyöt (1755–1819), a Phoenix tervrajzát és a gálya látképét utasokkal a fedélzetén.
A balatonkenesei hajókikötő melletti parkban áll Fésűs Károly A Kisfaludy gőzhajó emlékére című, kőtömbre rögzített bronz domborműve (1996). Az 1846 és 1887 között üzemelt Kisfaludy gőzhajó hibrid hajtású volt: a lapátkerekes fahajó kétárbócos vitorlázata biztosította, hogy a gőzhajtás elromlásakor is menetképes maradjon.
Az 1867-ben alapított Balatonfüredi Yacht Klub fennállásának 140. évfordulóján, 2007. szeptember 16-án avatták fel Piero Gensini olasz szobrász Vitorla című mészkőszobrát a balatonfüredi hajóállomás melletti Yacht Klub udvarán. A 2005-ös, „Szél és víz” tematikájú füredi Nemzetközi Kőszobrász Szimpóziumon készült szobor egy spinnaker vitorla mozgását ábrázolja.
Az 1882-ben rendezett első balatoni vitorlásverseny 100 éves évfordulójára Kozma Gyulától rendelt bronz domborművet Balatonfüred város tanácsa 1982-re. A kikötő bejáratánál, a rózsakert szélén, a fűben lévő emléktáblát eredetileg mészkő téglákból készült talapzatra helyezték, most egyszerűen a fűben lapul, a jobb oldalán gaff cutter vitorlázatú hajó látható.
Az első balatoni vitorlásversenyt 1882. augusztus 22-én és 23-án rendezték Balatonfüreden, elnöke Nádasdy Ferenc gróf, versenybírója Vécsey József báró volt. A Vadász- és Versenylap többször részletesen foglalkozott az eseménnyel: „Nálunk az idén lesz az első vitorlaverseny, még pedig Balatonfüreden, Szent István ünnepén. A pálya az eszplanád mentén lesz kitűzve; úszó lehorgonyzott hordók jelölik a pályát, melyen a vitorlásoknak haladniok kell; s így a verseny minden mozzanatát kényelmesen figyelheti meg a közönség ama része is, amely partról akarja e nagyérdekű látványt nézni. Talán e versenyek sikerülte azt is fogja eredményezni, hogy megalakul nálunk is az első yacht club. […] A Balatonon jelenleg már 11 vitorlás hasítja a hullámokat. Ezek között legszebb a „Királynő”, az egykori budapesti brit főkonzul pompás yachtja. […] E hajó jelenleg Siófokon horgonyoz. A balatonfüredi vitorlások leggyorsabbja a „Herczegnő”; néhány győri sportsman tulajdona. E kitűnő hajót Széchenyi Béla gróf hozatta Angliából és máris több birtokost változtatott. A „Mariska” csaknem oly nagy, mint a „Királynő”, de sokkal egyszerűbb; tulajdonosa Young Rikárd hajóépítő Füreden. A füredi kisebb vitorlások közé tartoznak: Nádasdy Ferencz gróf, Endrődy Sándor, Meszlényi Lajos stb. yachtjai.”(6) Három számban hirdettek vitorlásversenyt: I. Négy tonnán felüli yachtok; II. Négy tonnán aluli yachtok; III. Nyílt csónakok és vitorlás sandolinok.(7)
Az 1934. augusztus 7-én először megrendezett Kékszalag verseny abszolút győztesének, Ugron Gábornak és Rabonbán I. nevű, 30-as (30 négyzetméteres vitorlázatú, tőkesúlyos) cirkáló hajójának(8) állít emléket az előbbi dombormű közelében Lugossy László 2014-ben elhelyezett bronz domborműve. A Rabonbánt a füredi hajóépítő üzemben tervező Hankóczy (Benacsek) Jenő emlékét is dombormű őrzi ugyanitt 2012 óta. Hankóczy tervezte 1944-ben a Kékszalag rekordját évtizedeken keresztül tartó Nemere II.-t is.
A balatoni vitorlások formavilágát idézi fel néhány szobor és dombormű a tó körül. A balatonarácsi vasútállomás közelében álló egyik ház falán (Balatonfüred, Madách Imre utca 12.) ismeretlen alkotó műve a Füredi öböl című dombormű, ami a füredi öblöt ábrázolja parton ülő, illetve vitorlázó emberekkel, a háttérben a tihanyi bencés apátsággal. A kalóz típusú vitorlás fölött sirály repül.
A balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnázium belső díszudvarán áll a zalai származású Boldogfai Farkas Sándor Fiú vitorlással című szobra (1964). A vitorlásmodellt tartó fiú szocialista realizmus által ihletett alakját a gimnázium új épületének avatását követő évben állították fel.
Beretvás Csanád számos kőszobrának témája a balatoni halászok, vitorlások. A 2021-es Kékszalag verseny idején megrendezett kültéri szoborkiállításán a vitorlázás és a hajózás témáját körüljáró négy nagyobb méretű kőszobra volt látható a balatonfüredi Tagore sétányon: címük a Rézvitorlák, Vitorlák, Tükröződés, Balatoni anzix.(9)
Beretvás évtizedek óta érdeklődik a hajózás iránt, s az utóbbi években szobrászi munkájában is hangsúlyos szerepet kapott ez a téma. A tervek szerint a Vitorlás Szövetséggel együttműködve az idei (2022-es) Kékszalag verseny idején is megvalósul majd egy vitorlázás tematikájú kiállítása.
Hivatkozások
1 Kiállítások, például 1960, 1962: Balaton a festészetben, Rippl-Rónai József Múzeum, Kaposvár; 1968: A Balaton festői, Vaszary Terem, Kaposvár. Tanulmányok, például: Z. Karkovány Judit: Protiwinsky Ferenc, Balatonfüred festője – képleltár, Füredi História, 9. évf. 2. (22.) sz. (2009. augusztus), 16–21; Tüskés Anna: Balaton a grafikában: Tüskés Tibor hagyatékából; Irodalmi Magazin, 3. évf. 1. sz. (2015), 114–115.
2 L. Kovásznai Viktória: Borsos Miklós, Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1989.
3 Tüskés Anna: Bocz Gyula szobrainak katalógusa (várható megjelenés: 2023).
4 Kertész László: Varga Géza Ferenc, Budapest, Magyar Napló, 2015, 82.
5 A’ Balaton meljékéről; Magyar Hírmondó, 12. évf. 9. sz., 1797. augusztus 1. 136–138; Kurucz György: Festetics György – Keszthely grófja, Corvina, 2013, 27-28.
6 –é –á: A vitorlázás; Vadász- és Versenylap, 26. évf. 29. szám (1882. július 20.), 254–255.
7 Mihálkovics: Hajó-versenyek a Balatonon; Vadász- és Versenylap, 26. évf. 38. szám (1882. szept. 21.), 344–345, illetve 39. szám (1882. szeptember 28.), 356.
8 Vitorlásversenyek Keszthelyen; Vízi Sport, 8. évf. 7. sz. (1934. szept. 1.), 13.
9 Lásd: Beretvás Csanád honlapját