Silhouette

Közhasznu esmeretek tára – belső borító

Silhouette. Igy nevezik az embernek árnyékképét, mellynek körrajza fekete festékkel töltetik be, ’s az arczvonások néha fejér szinnel gyengén bele rajzoltatnak. E’ név eredetileg gúnyképen Silhouette (Etienne de) franczia financzministertől származott (1759), ki mivel az akkori háboru minden kincstárakat kiüritett, a’ nyommasztó szükségen szoros gazdálkodással akara segíteni; nem kimélé a’ tőkepénzeseket és pénzváltókat, de ezzel nagyon ártott a’ hitelnek, ’s olly gyülöletessé tevé magát, hogy jó szándéka ’s tudományos esmeretei mellett is kénnytelen vala 9 hónap mulva hivatalát letenni. Ez idő alatt Parisban minden szegénységre mutatott. Ráncz nélkül való felső ruhákat, durva fa-szelenczéket ’sat. hordának; arczképeket nem festének, hanem fejér papirosra rajzónnal irák le a’ kép árnyék rajzát, ’s az egészet tussal mázolák be. Mind ezen divatok a’ la Silhouette nevet viselének; de e’ név csak a’ kérdéses árnyékképeknél maradt meg. Mivészi tekintetben nincs becse az árnyékképnek, de a’ physiognomusnak érdekes marad. Az árnyék leggyengébb, de mégis leghivebb képe az embernek szelvényben (profil), hol minden charaktervonások legtisztábban kitünnek. Mennél összehangzóbban olvadnak egybe a’ vonások, annál nehezebb azokat árnyékképben eltalálni; mennél hatalmasabban tetszenek ki bennök egyes szellemi erők, annál könnyebb az eltalálás. így a’ legmérgesebb és legszelidebb, legmakacsabb és leglágyabb, legvisgálódóbb és legvizeszübb characterek sokkal könnyebben ábrázolhatók általa, mint azok, hol képzelődés, ötletgazdagság ’s jószivüség uralkodnak. – Legtökéletesebb a’ Silhouette, ha nem csupa szabad kézzel készittetik, hanem a’ gyertya által vetett valóságos árnyék lerajzoltatik, ’s aztán a’ Gólyaorr (I. e.) nevű eszközzel kisebbre vétetik. Legbiztosabb mód ez: a’ rajzoló ’s rajzolandó személy közt egy rámába foglalt üvegtábla állittatik fel, mellyre olajba áztatott papiros vonatik, a’ rajzolandó székének háttámaszára egy kis vánkos alkalmaztatik, hogy amaz annál könnyebben maradhasson mozdulatlanul, ’s igy a’ gyertya által vetett árnyék az olajos papirosra hibátlanul leirathatik. Nagyitó üveg által pedig a’ körrajz még sokkal élesebb és tisztább lesz. – Az árnyékrajzolás anyja a’ virágzó képirás mesterségének. Azt tartják , egy corinthusi szüz, Dibutades fazekas leánya találta volna fel, ki elutazni szándékozó szeretőjének gyertyavilág által falra vetett árnyékát hirtelen körül rajzolta , Kr. e. mintegy 776. Sicyon és Corinth levének a’ rajzolás első tanitó helyei. Majd szinnel tölték be a’ körrajzot. Sicyonban Crato , Egyiptomban Philocles, Corinthusban Cleantes neveztetnek e’ találmány előmozditóinak; ezek monochromokat vagy egy szinü képeket festének. Saurias Samosban már egész lovának árnyékát irá falra. Milly kedvesek valának az árnyékképek a’ régieknél, milly szépen, milly lágyan rajzolák azokat, bizonyitják a’ hetruriai edényfestések.


Vargha János: Sziluettek, 2016


Vargha János sziluettsorozata a 19. Arnolfini (Fekete+Fehér) Fesztivál csoportképprojektje keretében készült, 2016. május 28-án Szigetszentmiklóson.

A közölt szöveg betűhű szócikk a Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva című kötetből (Wigand Ottó – Landerer, Pest, 1834); forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár.