Az emberiség történelme új ismeretek felhalmozásáról, csomópontjairól szól. Előny, ha környezetünket ismerjük. Minden generáció megéli azt, hogy élete során találkozik rosszabb és jobb időszakokkal. Könnyebb és nehezebb emberi viszonyok alakulnak. Csendes és alvó éveket robbanás közeli állapot követ. A 15. század második fele ilyen időszakot jelentett. Egyre jobban ismertük a világot, bátor és kreatív emberek új világképet alkottak. Tudás győzött az évszázadokon át uralkodó dogmák felett, a hely szelleme segített a semmiből más világot teremteni.
Krakkó városa, a hely földrajzi értékei már az őskori ember számára lakhelyet jelentettek. A fontos stratégiai szerepet játszó – jelenkori nevén – Wawel-domb védelmet biztosító ölelésében jött létre a város, a legenda szerint Krak fejedelem vezetésével. A kilencedik századtól a Morva Fejedelemség része, fontos kereskedelmi csomópont a Prága és Kijev közötti úton. Területén keresztül nem csupán élelmiszerek, hanem információk is áramlottak. A város gyors fejlődéséhez nemcsak az itt letelepedett és apátságot létrehozott bencések, hanem az időszakos fővárosi lét is hozzájárult.
A Jagello Egyetem egyik épületének udvara (Forrás: Pixabay)
A feudális kor Európáját politikai és társadalmi zűrzavarok nagyban terhelték. Ebben a helyzetben nyugvópontot jelentett a már a 12. században itt működő könyvtár és iskola. A 13. század közepén városi rangot kiérdemlő Krakkó a tudás, a szabadság települése lett. A következő évszázad már az egyetemalapításról vált híressé. Az első lengyel nyomdák is itt alakultak, és itt jelent meg az első lengyel könyv. Ebben a városban kezdte meg egyetemi tanulmányait 1491-ben Mikołaj Kopernik (Nikolaus Kopernicus, magyarosan Nikolausz Kopernikusz) csillagász.
A heliocentrikus világkép megalkotójának krakkói életét a felfedező kutató szabadsága jellemezte. 1543-ban, halála évében jelenik meg Kopernikusz könyve „Az égi pályák forgásáról” címmel. Ez a könyv a nyugati kultúra, de nyugodtan állíthatjuk, az egyetemes emberi kultúra egyik „nagy könyve”. Korszakhatárt jelent: a benne lefektetett gondolatot kopernikuszi fordulatnak szokás nevezni, és azóta is minden merészen új elméletre, ha korszakos jelentőségét akarjuk kiemelni, azt mondjuk, kopernikuszi fordulat. De mi is volt a kopernikuszi fordulat? Az, hogy a Földet kimozdította centrális helyzetéből: többé nem a Föld körül keringenek az égitestek, a bolygók, sőt a Hold, a Nap és a csillagok is, hanem helyére, a középpontba a Nap kerül, és „minden bizonnyal királyi helyén trónolva, a Nap kormányozza a csillagok őt körülvevő családját”.
Kopernikusz szobra Krakkóban (Forrás: Wikipédia)
A végtelen világ víziójának megalkotásához Krakkó városa és egyeteme kellett. A szabad gondolkodás, a tudományba vetett hit eredménye a kopernikuszi fordulat, amely a Genius locit idézi. A hely szelleme a térben való kreatív gondolatot jelenti. Krakkó szabad városa, az egyetem nyitott légköre megváltoztatta nemcsak a tudós életét, hanem világról alkotott gondolkodásunkat is.
