A megszülető, rajzolt, festett kép a tárgyak végtelen sorát gyarapítja, vagy szerencsés, ritka esetben műalkotássá nemesül. A műalkotás múzeumba, magángyűjteményekbe ismerősökhöz, ismeretlenekhez kerül, vagy évtizedekig műteremben pihen.
A közös rítus megszűnése után a műalkotás már nem a közösséget szolgálja. Önkifejezéssé válik, kevesek ízlésével, gondolkodásával találkozik. A rajzolt, festett kép a műteremből a magángyűjteménybe kerül, így az esélye is elvész a közösséggel való találkozásra.
A művek élete sokféle irányt vehet: a képet falra akasztjuk a szekrény mellé; a képet a szekrény mögé tesszük, falnak fordítjuk; a képet becsomagolva a szekrényalján őrizzük.
Szintén többféle válasz lehetséges arra a kérdésre, milyen a viszonyunk a falra akasztott képpel: folyamatos párbeszédet folytatunk vele; ösztönzi gondolkodásunkat szépségével, egyediségével szemünket-látásunkat nemesíti; vagy épp megszokottá válik, mint társaink és tárgyaink többsége.
Képsors című összeállításunk ezekre a kérdésekre keresi a választ, azaz a művek életét hivatott vizsgálni. S mint lapszám speciális abban az értelemben, hogy nem lezárt anyag, bármikor felbukkanhat benne egy-egy újabb írás.