Az Hommage à Radnóti című kiállítás a Magyar Elektrográfiai Társaság 100 éve született című Hommage-sorozatának egyik fontos eleme. Az itt látható műveket több kiállítóhelyen bemutattuk, aminek két alapvető indoka a Radnóti-életmű reprezentációjának fontossága, valamint hatásának bemutatása a legújabb képzőművészeti műfaj képviselőire. Tegyük fel a kérdést: vajon csak „a költő előjoga, hogy az életet bizonyos nemes és sűrített értelemben egyszerűsítse”?(1) Vagy ezt teszi, ezt teheti a képzőművész is? Az elektrográfusok, akik műveiket megalkották, Radnóti életét, vagy legalább is annak számukra fontos szeletét, amely jelentőségéből adódóan egésszé nőtte ki magát, sűrítették e munkákba. Azt a rövid, 35 évnyi életet, amely benne rejlik minden versében, minden írásában. Mert miből is áll az életünk? Mi vehető számba belőle? És mi marad belőle halálunk után? Sorjázhatnának a kérdések tovább, de mi most Radnótira gondolunk, arra az életműre, amely a magyar költészet gyönygyszemeinek egyik legfényesebbje.

A kiállítás felhívása Radnóti életművéből két fontos szeletet emel ki, az egyik a hazaszeretet, a másik a történelemmel összefonódott egyéni sors. Az alkotók e két kérdés mentén reflektálnak a költői életműre.

Bátai Sándor az ifjúkori hatásokra utaló képeket és írásokat alkalmaz archaizáló művén. Sokan a költőről készült fényképeket használják fel, hol közvetlenebb, hol elvontabb formában. Előbbire példa Péter Ágnes, Kántor József, Beaty Czető, HAász Ágnes, Albert Judit, utóbbira Dávid Vera, Sós Evelin, Gábos József műve. Detvay Jenő csak az arckép egy jellegzetes részét, a mosolygó, egészséges fogakat is láttatni engedő szájat emeli ki, Daradics Árpád a költőnek és feleségének fiatal, életvidám szerelmespárt ábrázoló, közismert fotójába dolgozza bele piros védjegyét, új jelentéssel egészítve ki az eredeti fényképet.

Daradics Árpád munkája

Herendi Péter képén (nekem szülőhazám…) egy radar pásztázta makrotájat láthatunk. Lux Antal Hosszú út című műve több szálon áthallásos, egyként utal a háborúra és a munkaszolgálatra. Sokkal elvontabb Repászki Ferenc a hazára, a megsebzettségre utaló Tájseb című képe. Spitzer Fruzsina a költő tájhoz, szülőföldhöz kötöttségét fogalmazza meg képi formában. Zsubori Ervin száz szót emel ki abécé sorrendbe rendezve a Nem tudhatom című versből, és ezzel képes felidézni a vers hangulatát, a teljes verset, hiszen azt jól ismerjük mindannyian. Sándor Edit allegorikus képeslapja egy lombja vesztett, meghajló őszi fát ábrázol a baljós, vörös tájban, Kecskés Péter az ókori Babilonból származó, első ismert égi csillagrendszerből az Ikrek csillagjegyet használja fel alkotásaihoz. Krnács Ágota képén védekező kéz nyúlik az ablak felé, a külvilág felé, ahonnan láthatatlanul beszivárog a rossz. Pál Csaba Ikrek és Láng Eszter Ikrek hava elvont formában ugyan, de egyértelműen Radnóti születésének történetére utal. Paul Ter Wal képén a mezőre halvány horogkereszt vetül, felette a kockának minden oldalán Radnóti képe: Alia iacta est, jut eszembe, a kocka el van vetve, azaz a költő sorsát megpecsételi a történelem.

Paul Ter Wal munkája

Koroknai Zsolt az Első eclogát idézi a Vergilius-idézettel: Quippe ubi fas versum atque nefas: tot bella per orbem, tam multae scelerum facies, azaz: Itt, hol a bűn és az erény, harcok dúlják a világot, oly sok alakban lép fel a vétek. Maradjunk itt egy kicsit: Az ecloga jelentése: szemelvény, válogatás. Görög eredetű lírai műfaj, gondolatok, érzések kifejezésére alkalmazott párbeszédes forma hexameterekben. A rómaiaknál Vergilius újítja meg az ecloga műfaját. 10 eclogát válogat egy gyűjteménybe. Radnótit felkérik Vergilius eclogáinak fordítására. Ettől kezdve ő is ír eclogákat, összesen nyolcat 1938 és 1944 között, közülük a hatodik sajnos nincs meg. Feltehetően ő is 10 eclogát szeretett volna írni.

Spitzer Fruzsina munkája

De vizsgáljuk meg – legalább felsorolásszerűen – a történelmi hátteret és a személyes sorsot is: 1936 és 1939 között zajlik a spanyol polgárháború. Ebben a háborúban hal meg a spanyolok nemzeti költője, Federico García Lorca. 1937-ben Radnóti a feleségével, Gyarmati Fannival Párizsban tartózkodik, amikor a párizsiak a Spanyol Köztársaság mellett tüntetnek, s ezen Radnóti is részt vesz. Ugyanebben az időben Németországban megkezdődnek a zsidók elleni atrocitások, s egyebek mellett sárga csillag viselésére kötelezik őket. 1938-ban Magyarországon is bevezetik a zsidótörvényeket.

Radnótinak a következő párizsi útja során több barátja is felajánlja, hogy maradjon Franciaországban. De hova futhat egy költő, aki anyanyelvéből szövi alkotásait? Elfuthat-e? Nem futott el García Lorca, „Nem menekült el a drága Atilla se”(2), nem futott el Radnóti sem.

„Írok azért, s úgy élek e kerge világ közepén, mint
ott az a tölgy él; tudja, kivágják, s rajta fehérlik
bár a kereszt, mely jelzi, hogy arra fog irtani holnap
már a favágó, – várja, de addig is új levelet hajt.”(3)

Nos, ezeket az új „leveleket” (utolsó verseinek kéziratát) találták meg a kihantolásakor a zsebében. Az utolsó levél, amelyet Bózsa Evelin digitális montázsa is megidéz, Szentkirályszabadján íródott 1944. október 31-ikén, így szólt:

„Mellézuhantam, átfordult a teste
s feszes volt már, mint húr, ha pattan.
Tarkólövés. – Így végzed hát te is, –
súgtam magamnak, – csak feküdj nyugodtan.
Halált virágzik most a türelem. –
Der springt noch auf, – hangzott fölöttem.
Sárral kevert vér száradt fülemen.”(4)

  1. november 9-én gyilkolták meg.

Utójáték: 1945 februárjában Radnóti felesége felhívta az akkori belügyminisztert, hogy közbenjárjon a névváltoztatás ügyében,(5) hogy mire hazaér Radnóti, az új nevét tudja használni. Még nem tudta, hogy férjét hónapokkal előbb megölték…


Hivatkozások

1 A gondolat Vas Istvántól származik.

2 Idézet az Első eclogából

3 Uo.

4 Negyedik razglednica

5 Radnóti hivatalosan soha nem viselhette a Radnóti nevet. Születési neve Glatter. 1933-ban belügyminiszteri rendelettel a kérvényezett Radnóti név helyett Radnóczi lett a vezetékneve.


Hommage à Radnóti – A Magyar Elektrográfiai Társaság vándorkiállítása
Őrmezei Közösségi Ház, Kréher Péter terem
2021. november 19 – december 10.