Válaszkísérletek A. Tarkovszkijjal

A rendező megmutatja színészének, aki őt fogja eljátszani
az újraépített gyerekkori makettházban, hogy mit vár el tőle.
Természetesen a lehetetlent,

hogy úgy játssza el a szerepét, mintha egy nyitott ablakon át
váratlanul berepülő kismadár lenne, olyan természetességgel.
A forgatás szünetében fáradtan és félmeztelenül
a makettágyban pihenve
az ujjai hegyére száll egy kócos veréb.

Ezt pillanatot, ahogy szótlanul nézik egymást, tudta nélkül
munkatársai lefotózzák.

A kép kinagyítva fedett teraszodon is megtalálható,
a kertben lévő madarak pedig néha ráülnek a kép keretére,
megpihennek, olykor pedig látható üzenetekkel hitelesítik
a rendező Szent Ferenc-i képességeit, amit a film főszereplője
legjobb pillanataiban is csak sejtetni tud.

 

Más korszak, de a lány arca nagyon hasonlít a festményen lévőre,
igaz, Piero della Francesca az anyjának festette már félig vakon,
Tarkovszkij pedig szintén az anyjára akart emlékezni a filmmel.

Az emlékezet angyalai tartják hát a függönyt, piros ruhás zöld szárnnyal
és zokniban, a másik zöld ruhában és piros zokniban, piros szárnyakkal.

Mária kékje erőt és méltóságot sugall, keze kidomborodó hasán, jelzi,
hogy tudja, itt az idő, a történet már elkezdődött hónapok óta,
mégis nyugalomra int, álljunk csak meg egy pillanatra e kép előtt.

 

Abban a szobában leszel rosszul álmodban, ahova a kanadai szaxofonos,
John el akart vinni, mert közel lakik az egykori filmforgatás helyszínéhez.

A seregélyek titokzatos alakzatokban szállnak reggel a tiszta égbolton át,
kávézás közben jól megfigyelhetőek, de valahogy mindenben jelet látsz
mostanában, ahogy Tarkovszkij is a pillanat polaroidképein,
kezded megérteni a filmjeit, mióta nem nézed őket.

Térdednek nyomódik egy kutyafej az autóban, használhatnád is olykor
önarckép helyett. Rongyszőnyeg teszi otthonossá a középkori apartman
ridegszürke padlóját, a kopásfoltok a filmekben gyakori,
ködbe burkolt fákat idézik benned.

Az ablak előtti kisszéken egy angyal ül háttal, nem fordul meg,
nem látszik az arca, mégis ismered, a szárnyai levetve hevernek
mellette a kopott parkettán. Bármelyikünk lehetne valójában,
ha tényleg elhinnénk, vannak angyalok,

és nem csak a művészek találták ki őket egyházi megrendelésre.

Tarkovszkij abban a szállodai szobában lesz rosszul,
amelyik a film egyik fő helyszíne lesz, angyali segítség
a gyógyíthatatlan depresszió ellen,

ami nosztalgikus hangulatot szül majd a vásznon.

Menekültek vagyunk mindannyian, de önmagunk elől
nem menekülhetünk tovább.