Prágai Tamás emlék
-ének
(lovagkor)
Lassan gyülekeznek a sötétség hadai bennem.
Alig várom már, hogy megütközzenek végre.
Felszabaduljon a vár, bevonulhasson a fény
néphadserege. Mindenhová.
(agónia)
A gyöngédség legbiztosabb jele, amikor
a nyártól koszos ablaküvegek között hal-
dokló legyet kristálycukorral eteted meg.
Rövidítve és boldogabbá téve tétova
agóniáját.
(feltámadás)
Sötétséget vérzik a Hold. Nem mindenki
élő, csak aki már volt holt. Túlélte, amibe
más is belehalt már.
