Művészek önvallomásai zene és kép összefüggéséről – Láng Eszter riportsorozata
Láng Eszter: A művészetek „egymásba hatolásának gondolata nem új, utalnék Tamkó Sirató Károly 1936-ban írt dimenzionista kiáltványára (Dimenzionista manifesztum), amelyben a művészetek egymásba hatolásáról beszél. Tamkó Sirató szerint „a(A) fejlődés, ez a mindenen áttörő ösztön […] az alkotó művészet úttörőit teljesen új területek felé indította el”. Te mit gondolsz erről? Mennyire igaz mára vonatkoztatva? És vannak-e képi asszociációid zenészként?
Váradi Judit: Igen, bizonyos zenéknél önkéntelen asszociációként látok képeket. Zenei megfogalmazásban gyakran tanítunk színeket, ezt többnyire a gyermekek is jól meg tudják utána jeleníteni a zenei előadásukban.
Kérlek, fejtsd ki a véleményedet a zene és a képi világ kapcsolatáról. Megítélésed szerint van-e a kettő között kapocs, összefonódás, átjárhatóság? Ma divatos az összművészeti kifejezés, te ezt hogyan értelmeznéd? A magad számára megfogalmazódik-e valamilyen együttélés, kapcsolódás, kísérleti lehetőség a két művészeti terület között? Amikor találkozik a két terület, melyik a dominánsabb (számodra)? Konkrét példákkal illusztráld mondanivalódat!
Igen, mindenképpen van kapcsolat a két művészeti ág között. Egymást inspirálják, ismerünk zenét, amit festmény ihletett, és van olyan kép, amelyet egy-egy zenemű meghallgatása után alkottak. Számomra zenészként a zene sokkal dominánsabb, viszont ha átgondolom, érdekes, hogy zenében és festészetben is ugyanaz a korszak a legkedvesebb számomra.
Váradi Judit és Vásáry Tamás négykezest játszik (Fotó: Bódi Sándor)
Egyáltalán: értelmezésedben van-e megragadható összefüggés a zene és a képi világ között? Táplálkozik-e, táplálkozhat-e egyik a másikból, hogyan ér össze és hogyan hatol át egymáson a két világ?
Az előző válaszom már érintette ezt a kérdést, igen, szerintem van összefüggés. Miután mindkettő olyan művészeti ágat képvisel, amely üzenetet közvetít, mindkettő hatása erősen emocionális, és bár a zene csak átvitt értelemben színes, mindkettő színekkel dolgozik.
Festőművészek kedvelt témája a hangszerek, a zenészek megörökítése, amely napjainkban a zenetörténészek fontos forrása. A zene ihletésére a festő leképezi a ritmust, dallamot, a folyékony, elillanó zenei struktúrát.
Az egyik hangversenysorozatom, a Hang-Játék-Zene ifjúsági élménykoncertekhez kapcsolódóan évek óta hagyományosan rajzversenyt hirdetünk. Az alkotások az élmények felidézésével és újraélésével azt ábrázolják, amit a gyermekek láttak, hallottak, vagy amit éreztek a zenehallgatás közben. Jellemzően a rajzokat három csoportba lehetett sorolni. Az első csoport azt örökítette meg, amit látott, fontosnak találva a fellépők és a környezet megjelenítését. A második csoportba tartozó alkotók az előadás részletét vagy részleteit emelték ki. A harmadik csoportba azok a gyermekek tartoznak, akiket a látottak és hallottak megihlettek, és fantáziájuk segítségével kissé elvonatkoztatva az eredeti előadástól, de mégis felismerhetően ahhoz tartozót alkottak. A képekre jellemző a gazdag színhasználat.
Váradi Judit koncerten (a fotót Tóth Péter zeneszerző készítette)
Milyen zenei és képi, vizuális élményekre emlékszel a gyermek- és serdülőkorodból? Hallgattak-e a családi, szűkebb baráti, rokoni környezetedben zenét, voltak-e otthon képek, milyenek, érdekelt-e a képzőművészeti világ?
Gyermekkoromban nagyon sokat énekeltünk otthon, így a zene teljesen természetes módon olvadt be a mindennapjaimba. Aztán később elkezdtem zenét tanulni, és nagyon sok örömöt találtam benne. A képzőművészet akkor még sajnos nem állt hozzám közel, a színeket nagyon szerettem, de soha nem volt sikerélményem.
Jártál-e, jársz-e koncertekre és kiállításokra? Milyen zenék hatottak rád? Vannak-e kedvenc zenéid és képeid? Mennyire mély az érdeklődés?
Igen, koncertre rendszeresen járok, miután sokszor kiállításokon is közreműködöm zenészként, vagy éppen én szervezem a zenei betétet, így ott is gyakran megfordulok, de számtalan alkalommal voltam saját választásom alapján, amikor nem csak a munka kötelezett.
Puskás Levente – szaxofon és Váradi Judit – zongora hangversenye
Van-e olyan vizuális élményed, amelyből aztán zenei darab született?
Konkrétan nincs, hiszen nem vagyok zeneszerző, de erre a legismertebb példa Muszorgszkij: Egy kiállítás képei című műve.
Beszélünk vizuális zenéről mint sajátos műtípusról. Mennyire ismered? foglalkoztál-e vele?
Hallottam róla, de még nem foglalkoztam vele.
