Radar
az idő örvényében
szétszálazódott szövegek
szövetében kerestél
rám találtál
*
mikor szívemben vérem mozdítod
két világ metszéspontjába
emelsz megtartasz
Sokadszor az időről
próbálom elképzelni az időt
ezt a titokzatos fogalmat
valamiféle dimenzióként
ahogyan a teret
keresem az eredetét és a végét
miközben végtelenként
kellene kezelnem
például ahogy Voltaire
de csak a saját határaimig jutok
és isten nem segít
Kegy
isten kegyes hozzánk
egyik fájdalmat a másikkal
űzi ki szívünkből
Kertben
az idő pereg
szaporodnak ráncaim
feketére érik
a szeder
