Lakatlan kopárság jellemezte Európa északi szigeteit az első évezredben. A korábban itt lakó embercsoportok kihaltak. Élhető világgá kellett alakítani az ekkoriban rendelkezésre álló szabad területeket. Természet és társadalom kapcsolatát példázza e tér urbanizációja. A Dán Királyságot a Jylland-félsziget kapcsolja Európához. A többi területet hidak és kompok kötik össze. Mára Dániához mintegy 400 sziget tartozik, melyek közül jelenleg 76 lakott. Az unalmas sivárság attribútumából pompás királyság jött létre. Ezt érezhetjük akkor is, amikor repülőgéppel Koppenhágába utazunk. Olyan, mintha a tengeren szállnánk le. A repülőgép sokáig közelít a tengerhez, majd hirtelen a szárazföld kifutópályáján találjuk magunkat, és néhány perc alatt Koppenhága repülőterén vagyunk. Szemmel látható a varázslat: olyan teret urbanizáltak, amely biztosan élhető és érdekes volt. A mai napig megérinthetnek ezek a gondolatok, utazzunk Dánia bármelyik városába vagy szigetére.
Dánia tengerpartja (Forrás: Pixabay)
A több száz szigetet ölelő tengerpartok földrajzi értelemben nagyon erősen tagoltak; mintegy 9 ezer kilométer hosszúak. Ennek is köszönhető, hogy az ország határait nagyon nehezen lehet meghatározni, hiszen az erózió állandóan változtatja őket. A tenger közelsége, az árapály miatti vízszintingadozások, a nappalok hosszának jelentős változásai állandó kihívást jelentenek az itt élőknek. Ráadásul nem találunk olyan pontot a szigeteken, ahol a tenger távolabb lenne, mint 52 kilométer. Hamlet királyfi helsingøri kastélyától Hans Christian Andersen meseíró és költő odensei szülőházáig egyetlen országban hajózhatunk.
A kicsiny, szigetekből felépülő országban szinte mindenütt élvezhetjük az állandó kihívás erejét. Szép példája ennek a Lego létrehozása is. A világ egyik legsikeresebb játékának története a gazdasági világválságig nyúlik vissza: 1932-ben egy Ole Kirk Kristiansen nevű ács, miután a családjának semmi megélhetési forrása nem volt, fajátékokat kezdett gyártani, melyekért az emberek ennivalót adtak neki cserébe. A válságot így tudták átvészelni. 1947-ben, amikor a műanyag egyre elterjedtebb alapanyag lett, ő is megpróbálkozott a fáról a műanyagra áttérni, de nem elégedett meg pusztán az alapanyagváltással: valami új, izgalmas játékot szeretett volna kiagyalni. A forradalmi újítás lényege, hogy az építőkockákat össze lehet kapcsolni, azok nem esnek szét. Így 1949-ben elkészült a mai LEGO őse, automatikus összerakójáték néven. Népszerűsége azóta is töretlenül növekszik.
Koppenhágai mesevilág (Forrás: Pixabay)
A dánok büszkék minden tekintetben modern életszemléletükre. A hagyományos fesztiválok ünneplése és a régimódi szokásokhoz való ragaszkodás Dániában kevésbé elterjedt, mint Európa más országaiban. Kellemes, nyugodt és közvetlen emberek, mindenféle szélsőségektől mentesek és nagyon toleránsak. Talán semmi sem mutatja jobban a dán életszemléletet, mint a hygge szócska, mely a külvilág zűrzavarának és problémáinak kizárását takarja. Ezt alkalmazzák a dánok magánéletük sok területén, otthonuk megtervezésétől kezdve az apró kávézók és kocsmák iránti szeretetükig. Igazi meseország!
Koppenhága állandóan változó város. Új épületek keverednek a városképbe, új kerületek alakulnak. Az intenzív építkezések mögött egy politikai elképzelés áll, amelynek célja egy nemzetközi jelentőségű város megteremtése. Vonzó lakóhelynek és munkahelynek kell lennie, valamint izgalmas úti célnak. Ugyanakkor Koppenhága ambiciózus éghajlatvédelmi célt követ: a dán főváros 2025-re szén-dioxid-semleges óhajt lenni.
Modern irodanegyed (Forrás: Pixabay)
Folyamatosan növekszik Koppenhága lakosságszáma is. De a városnak nem csak az élettér iránti erősödő igények miatt kell kihívással szembesülnie. A környezetet helyi szinten is figyelembe kell venni. Ennek megfelelően Koppenhágának nemcsak lakótereket, napköziket, iskolákat, vállalatokat, kulturális és egyéb szabadidős tevékenységeket kell kínálnia, hanem felépítésükkor és átalakításukkor fenntartható módszerekhez és megközelítésekhez kell folyamodnia. A dán főváros megőrzéssel és fejlesztéssel egyaránt erősíti jellegét. Ezen kívül a cél olyan városi terek és tájak fejlesztése, amelyek magas építészeti színvonalúak és elősegítik a többrétegű városi életet.
Érezhetjük és állandóan tapasztalhatjuk a természet hatalmas elejét. A tengerpart homokjába írt mondatokat a tenger hullámzása gyorsan megsemmisíti. A „lenni vagy nem lenni” kérdés és „A rút kiskacsa” meséje ugyanazon ország története.
